Katonas Imre: Mai magyar kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 14. Pécs, 1968)

súlyt. Fejlett formakultúrája a népi fazekasság állandó, inspiráló hatásáról tanúskodik. Kumposzt Éva fejlődését ugyanazon körülmények alakították, mint Némethét és Papp Jánosét. Nála azonban másként jelentkezett a népies hatás, mint művésztársainál. Kumposzt Évát a kisplasztika érdekli elsősorban. Könnyedén alakított színes, figurális kompozíciói kedves, derűs hangulatot árasztanak. Ujabban azonban idolszerű, sokszor kicsit obszcén vázák tervei foglalkoztatják. Alakjai kedvesek, eredetiek. A fazekasmázhoz hasonló zöldes-türkizes és sárgásbarnás mázain kívül alakjainak kialakítása, stilizáltsága is népies ösztönzésről tanúskodik. Múlt századi céhkorsókon találkozhatunk hasonló stilizáltsággal. Míg azonban Németh Jánosnál és Végvári Gyulánál a népies hatás belső indítékú, Kumposzt Éva tudatosan alkalmazkodik a népies kifejezésmód törvényeihez. Balczó Edit is az említettekkel közel egyidőben végzett a főiskolán. Talán ebből adódik törekvéseik közös, sokszor szinte azonos jellege. Míg azonban Németh Jánosnál a népies hagyományokhoz való ragaszkodás ösztönös, Balczó Edit a népművészet tudatos tanulmányozásával biztosítja munkáinak népies jellegét, ízét. Talán ebből a szándékából adódik, hogy a népművészethez való viszonyulás nála nem az élő hagyományok puszta követését jelenti, hanem a népművészet különböző korszakainak alkotásaira vezethető vissza. Plasztikus faliképei úgy népiek, hogy egyben történetiek is. Az Iparművészeti Múzeum gótikus kályhacsempéin találkozhatunk olyan, vagy hasonló ábrázolásokkal, melyek Balczó Edit kerámiáit jellemzik. A népi hagyományokhoz való viszonyulás nemcsak ábrázolási, kifejezési sajátosságokban mutatkozhat meg nála, hanem a színek kiválasztásában, összeállításában, sőt a máztechnika jellegében is. Míg Végvárinak a népi hagyományokhoz való kötődése szinte műfajok szerint különbözik — edényeinek csak formájában, hangulatában van jelen a népi jelleg, faliképei sajátos színeikkel árulkodnak alkotójuk népművészeti ihletettségéről, —• Balczó Edit mindig ugyanúgy, ugyanazokkal a szálakkal kötődik a népies hagyományokhoz. Ábrázolásait a mozgás, dinamika jellemzi, de a kerámia sajátos anyagszerűségének, törvényszerűségének betartásával: nála a mozgás mindig jelzett és sohasem a valóságos utánzása. Majorossy Sarolta szintén a népművészet ösztönzéseiből meríti munkái tárgyát. Elsősorban plasztikai problémákkal foglalkozik. Munkái Kovács Margit hatására is utalnak, művészete mégis önálló. Az élet mindennapi mozzanatait könnyen át tudja