Gebhardt Antal – Vass Anna: A Mecsek hegység természeti képe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 13. Pécs, 1967)

kes prémű vidra és a pézsmapocok. A mezőgazdasági területeken kártékony rágcsáló a pocok, az ürge és a hörcsög. Értékes vadunk a mezei nyúl. Rovarevő kisemlősök a vakondok. A kisemlősök diorámájának hátterében sasos szélű tó, amely az előtér és az egyik oldal felé fokozatosan mezőgazdasági területbe és bozótosba megy át, benne kitömött példányokkal. Vidra (Lutrá lutra), pézsmapocok (Ondatra zibethica), ürge (Citellus citellus), hörcsög (Cricetus cricetus), mezei nyúl (Lepus europaeus), vakondok (Talpa europaea), fogoly (Perdix perdix) család. Nagyemlősök 1. A Mecsek hegység kiterjedtebb sík- és dombvidéki erdőiben mindenütt él az őz (Capreolus capraolus). A bak agancsot visel, melyet a többi agancsos vadunkhoz hasonlóan, minden évben levet és újra növeszt. A kis gidák május-júniusban születnek s néhány hónapig fehér foltokkal tarkázottak. Az őzdioráma hegyvidéki erdős, bokros, kora tavaszi tájat ábrázol, benne az őzön kívül néhány olyan állatot is bemutatunk, amelyek ugyanolyan terepen élnek, mint az őzek. Öz (Capreolus capreolus), erdei cickány (Sorex araneus), kuvik (Athene noctua), vörösbegy (Erithacus rubecula), macskabagoly (Strix aluco). Nagyemlősök II. A magyarországi szarvas, agancs- és testméretre Európában a legelsők közé tartozik. Hazai vonatkozásban Baranya-, Tolna-, Somogy- és Zala megye állománya a legkiválóbb. Agancsaikat a szarvasok is — miként az őzek •— minden évben levetik és üzekedés idejére újranövesztik. Hegyvidéki, késő őszi táj, háttérben zárt erdővel. Előtérben tisztás, rajta a szarvason kívül más, vele együtt élő állatok. Szarvas (Cervus elaphus hippelaphus), róka (Canis vulpes), nyest (Martes foina), borz (Mêles mêles), héja (Accipiter gentilis). csúszka (Sitta europaea), széncinege (Parus major), őszapó (Aegithalos caudatus.)