Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)
JEGYZETEK I Malcomes Béla: Szent István unokája — > Q zent Margit Skócia királvnéja magvar származása és magyarországi szülőhelye. — (Bp. 1938.> 60. o. - Horvát István: Británusok Baranya vármegyében, II. András király uralkodása alatt. — Hasznos Mulatságok. 1828. Első félesztendő, 331—335. o. 3 Joseph, Koller: História Episcopatus Quinqueecclesiarum. (Fosonü, 1782.) Tom. II. Pag. 86—93. 4 Fejér György: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis. Tom. III. Vol. II. Pag. 421—439. (Budae, 1829.) •' Xántus János: Kik voltak az angol (saxon) hercegek Szent István udvarában és mi lett belőlük? Századok. 1878. 668—669. o. 8 Joseph, Brüstle: Recensio Universi Cleri Diocesis Quinque Ecclesiensis. Tom. III. Quinqueecclesiis. 1879. — CXIII. Parochia Nádasd. 2799. Pag. 872—891. 7 Itt megjegyezzük, hogy az angol és magyar királyi családok Szent István-kori kapcsolata a magyar történeti irodalomnak ekkor már régtől visszatérő, le nem zárt tárgya. 8 Kropf Lajos: Kik voltak az angolszász hercegek Szent István udvarában és mi lett belőlük? Századok, 1887. 783—792. o. 9 Rézbányay József: Magyarországi Szent Margit, Skótország királynéja. — Katholikus Szemle. 1896. X. k". 68. skk. o. 10 Németh Béla: Baranya Szent Istvántól a jelenkorig. (Várad?/ F.: Baranya múltja és jelenje. II. k.) 216, 273. o. Pécs, 1898. II Itt különösen Karácsonyi János és Horváth Jenő munkáira kell hivatkoznunk. 12 Fest Sándor: Eadmund Ironside angolszász király fiai Szent István király udvarában. Emlékkönyv Szt. István halálának kilencszázaóik évfordulóján. Szerk. Serédi Jusztinián. II. k. Bp. 1938. 525—552. o. 13 Turul. 1939. 1—2. füzet. 1—42. o. M Fest Sándor: Skóciai Szent Margit magyar származása. — Debreceni Angol Dolgozatok. I. — Debrecen. 1938. 15 Malcomes, Baron, Bela: The Hungarian birthplace of St, Margaret of Scotland. — The Hungarian Quarterly. 1937—38. vol. HI/4. 18 Csánki Dezső: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiakkorában. III. k. (1897.) 410. o. 15 Ennek a nézetnek igazolására Malcomes a — szerinte a vár tövében — a valóságban attól jó másfél km-re álló, külső jegyei szerint a XIV. századból származónak tűnő — (Genthon L: Magyarország művészeti emlékei. Bp. 1959. I. k. 194. o. — OMF Műemlékjegyzék 1960. 74. o.), — alapjaiban korábbi eredetű Szent István kápolnáról is feltételezi a frank alapítást. Éspedig abból a «kezébe kerül t« adatból, amely szerint a templom régi védszentje. a VII. században élt Szent Chilian. frank nemzetiségű volt, akinek oltárképét (?), »adatai; szerint«, 1725-ben távolították el, helyébe téve Szent István képét.
