Papp László: Rékavár és 1963. évi felderítő ásatása. Pécs, 1967. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 12. Pécs, 1967)
Feltehető, hogy Rékavár is a török dúlásnak esett áldozatául. S mivel a XVI—XVII. században sorsáról már nem találunk említést, amikor, például, a szomszédos Máré vára, természetesen török kézen, még nem egyszer hírt hallat magáról, lehetséges, hogy a pusztulás nyomban a mohácsi csata után elérte a nádasdi várat."' Maga Nádasd község a hódoltság első felében még tartja magát, sőt, úgy látszik, hogy színmagyar lakossága — nyilván a környék odamenekült népével — valamennyire fel is duzzadt. A három nagyobb házcsoportban élő Nádazs—Álsónádazs—Kisnádazs 1554-ben 49, 1565-ben Nádazs »város« 68, 1582-ben 124 család után adózik.'' 0 A hódoltság második felében a lakosság nagyobb része itt is kipusztul, pótlásukra a török néhány rác családot telepíthetett;' 1 A XVIII. század legelejére ez a község is német telepeseket kap. az 1721. évi egyházi összeírás Nádasdon 221 »gyónó hivőt« talál, s 15 református magyar családot. A múlt század közepén Fényes Elek Nádasdot mint német falut említi. 32 Rékavár pusztulása után romjaiban megmaradt falainak sorsa ugyanaz lett, mint középkori építmény emlékeinké országszerte. A falu és a környék új lakói évtizedeken át hordhatták a falak kőes téglaanyagát lakóházaik, patakparti malmaik építéséhez. (Alig 30 évvel ezelőtt Malcomes Béla meg 27 működő, öreg vízimalmot számolt össze Nádasdtól Óbányáig.) Az 1777. évi Visita Canonica már csak a hatalmas fákkal borított rommaradványokról beszél, ezek is tovább kophattak. Az 1810-ben megtartott egyházi látogatás úgy emlékezik meg a romokról, hogy azok csaknem a föld színéig leomlottak, 272 »ölnyi« (négyszögölnyi) területet takarnak be, s azokhoz egy »rondella«-szerű épület romjai is csatlakoznak. :n Nem kétséges, hogy a bizottság a palota és hozzá közel volt épületek romjairól beszél, s a »belsö vár-* délnyugati. ívelt hajlású, kerek tornyos lezáródását nevezi rondellának. A nádasdi vár maradványainak pusztítását azóta is folytatja az idő, az időjárás, növényzet, az emberi kéz. Keletkezése és pusztulása pontosabb időpontjának meghatározásához, múltjának ismeretéhez az omladékok bizonyára még igen sok adatot, bizonyítékot szolgáltatnának, ha a vázoltnál messzebbmenő feltárásuk el nem késik. :! '' Hivatalos műemlékvédelmünk programszerűen csak a műtörténeti beccsel bíró, illetve fenntartásra, bemutatásra érdemes emlékeket tartja számon, gyakorlatilag csak azokat veszi munkájába. Ezekkel is van bőven gondja, tennivalója. 3 "'
