Vezető a Janus pannonius Múzeum régészeti kiállításához. II. javított, bővített kiadás. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 11. Pécs, 1966)

ságos villaerőd romjai láthatók Hosszúhetény határában is, amelyet Dombay János — sok évvel ezelőtt — jórészben feltárt. Ennek képét, alaprajzát látjuk a terem túlsó bal sarkában. A képek mellett lévő párkánytöredék a villa falából való, a színes falfestménytöredékek is a villa díszes kiképzését árulják el. Pannónia (Valeria) állandó kapcsolatot tartott fenn Itáliával és. a távoli tartományokkal, közöttük nagyarányú kereskedelmi forgalom fejlődött ki. Ennek szerény emlékei a szekrényekben látható használati tárgyak, cserép- és üvegedények, ékszerek stb. Pannoniát (Valériát) mint határtartományt szüntelenül veszélyeztették a barbár betörések. Az ellenük való védekezésként, telepítették a IV. sz.-ban a pannóniai határsávokba messze föld] ől is hozott katonaságot. Az ablak menti fal középső részére festett, a birodalmat ábrázoló nagy térkép, a hozzáfeszített színes zsinórokkal azt mutatja,, hogy a férfilakosságot hová vitték katonai szolgálatra, illetve a birodalom melyik részéből hozták a határokra az idegen katonaságot. V/. terem. A római kori Pécs Sopiane kialakulását a szép vidéknek, a hegyekről lefutó, bővizű patakoknak, a környék gazdag termőföldjének, a Misina oldalában rendelkezésre álló építőanyagnak, a római uralomnál is bizonyára jóval idősebb, itt kereszteződő úthálózatnak köszönhette. Az I. sz. vége felé már fejlett városi élet folyt itt, amely a IV. sz. végéig virágzott, de ezt az időt követően, a népvándorlás viharain keresztül sem szűnt meg. A terem baloldalán a római kori úthálózat képét látjuk. A római hadi gépezet és nagyarányú kereskedelem, működésének alapja a jól kiépített úthálózat volt. Sopianaet Pannónia minden jelentősebb városával utak kötötték össze, az utak mentén hengeres testű mérföldkövek állottak, amelyen feltüntették az éppen uralkodó császár nevét és a távolságokat is. Ilyen mérföldkő áll az említett térkép előtt. A jobboldalon álló szekrényben is a fejlett római ipar termékeit látjuk, amelyek főként Sopiane temetőinek sírjaiból kerültek ki. A tárgyak egy része itáliai eredetű, de a helyi ipar készítményei sem vallanak mellettük szégyent.