Vezető a Janus pannonius Múzeum régészeti kiállításához. II. javított, bővített kiadás. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 11. Pécs, 1966)

Feltehető, hogy a vagyoni, egyben társadalmi elkülönülés nyilvánult meg az életen túl is a két sír eltérő ellátottságában. A bronzeszközök elterjedésével a termelésben bekövetkezett faluszerű telepeken általánossá vált a föld fölé emelt, négyszögletes alaprajzú, fából készült, vagy sárral tapasztott, vesszőfonatos falakkal épített lakóház, amely a hasonló földműves foglalkozásúaknál nem sokat változott a bronzkort követő évezredek során sem. A bronzeszközök elterjedésével a termelésben bekövetkezett nagyarányú fejlődés befejezéséhez juttatta azt a bomlást, amely az ősközösségi társadalomban már az újabb kőkor végén — (i. e. 3000 körül) — megindult, a rézkorban erőteljesebbé vált. Megszűnt a tulajdonközösség, kialakult a magántulajdon, a vagyoni különbségekkel a társadalmi elkülönülés. Megváltozott az egyén és a család leszármazását az anyai vonalon számottartó közösség szerkezete is. A nemzetségi, törzsi ellentétek kifejlődésével megszűnt a matriarchátus: a család összetartója, irányítója a férfi lett. A IV. sz. terem túlsó felében koravaskori leleteket látunk. Ennek a kornak »nyugateuropai« műveltségét »hallstatti« kultúra elnevezéssel jelölte meg a régészet, első jelentős lelőhelye, a felsőausztriai Hallstatt község után.* A kor uralkodó fémeszközanyaga voltaképpen a bronz, — sőt a koravaskori fémművesek keze alatt valósággal fénykorát éli ennek a fémnek felhasználása. — míg a vas, mint aránylag ritka, nyilván a cserefcrgalomban is drága fém jelenik meg. egyideig — akár korábban a réz — inkább mint ékszeranyag. Ebben az időben kerül hazánk földje az írott történelem lapjaira. Megjelennek az első, ismertnevű népek, azok, akik éppen a vasat hozták magukkal. Az i. e. 9. évszázad elején, északnyugat felől, szervezetten vándorútra kelt illyr nép első csoportja, —• amelyet több más követett — elözönli a Dunántúlt, vidékünket is, fegyveres erővel hódítja meg a tájat, leigázza lakóit. Az újonnan jöttek erős katonai szervezetének élén vezér áll, a hódítók népén * Az, hogy a koravaskor idején egy kelet felől érkező, harcos nomád preszkita nép, a kimimerek, vidékünket is elérte volna, véglegesen még nem tisztázott kérdés. Az ezzel az elnevezéssel kiállított tárgyak mindenesetre, preszkita jellegűek.