Vezető a Janus pannonius Múzeum régészeti kiállításához. II. javított, bővített kiadás. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 11. Pécs, 1966)

tes, magával hozott ékszerei mellett megtaláljuk a jórészben bizonyára egyöntetűvé vált viselet egyes ékszerdarabjait is, ún. S végű hajkarikákat, kígyófejes bronz karpereceket, ezüst és bronz gyűrűket s egyéb tárgyakat. A sarjadó kereszténység emléke a román stílű, egyszerű bronz kehely, az ereklyetartó bronz kereszt. A Nyugattal folytatott ellenségeskedés, vagy talán már a barátkozás hírmondója az egyenes Karoling-kard s a díszes vassisak. IX. Folyosó. Embertani kiállítás A folyosón kiállított embertani anyag teljes egészében Dombay Jánosnak népvándorlás kori és Árpád-kori ásatásaiból származik, s azt Entz Béla egyetemi tanár vizsgálta meg és dolgozta fel kórtani (patológiai) szempontból. Entz Béla a következőket állapította meg. Az avar férfiak átlagos életkora 37,5, a nőké 34,5 év. Az Árpád-kori férfiaké 33, a nőké 36 év. Az avarkori férfiak átlagos testmagassága 164,75, a nőké 153,17 cm. Az Árpád-kori férfiaké 162,90, a nőké 162,29 cm. Az emberi csontanyag részletes magyarázó szöveg nyomán tanulmányozható a következő szempontok szerint. 1. Embertani hovatartozás. 2. A nem meghatározása. 3. Az életkor meghatározása. 4. Fejlődési rendellenességek. 5. Mechanikai sérülések. 6. Betegségek. A folyosó végén lévő, élő személyekről készült fényképek s velük egybevetett csontanyag Baranya megye avarkori és Árpádkori népességének antropológiai összetételére nyújt felvilágosítást. A Baranya megyei avarkori temetőkben a mongoloid elem mellett keleteurópai változatokat is találunk. Az Árpád-kori magyarságra általában a keletbalti-turanid változat jellemző. A helyi lakosság anyagában az északi, a keletbalti, kisebb részben a dinári változat mutatható ki.