Vezető a Janus pannonius Múzeum régészeti kiállításához. II. javított, bővített kiadás. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 11. Pécs, 1966)

A különféle alkalmakkor előkerült leletanyag összessége is rávilágít a város és környéke lakosságának sajátos összetételére. Az ablaknál lévő kis oltárt állító bennszülött polgár, Crispius Po­tens, nemcsak az állam legfőbb istenségeinek, Jupiternek, Junonak emelt oltárt, hanem az ősi illyr istenségnek, Silvanusnak is áldo­zott. A szoba túlsó falán egy szépművű márvány síremlék töredéke, amely alatt egykor egy kis család tagjai, szülők és gyermekük nyugodtak. VII. terem. Népvándorlás kora: hunok, germánok 409-ben az egyre hevesebb barbár támadások következtében. Kelet-Pannoniát (Valériát) Róma kénytelen volt a hunoknak áten­gedni. A megszűnt római uralom földjén lovasnomád törzsek szál­lásai települtek. A római városok részben elpusztultak, részben — talán romjaikból felélesztve — folytatták — megváltozott — éle­tüket. Aranyozott ezüstcsat a domolospusztai gót sírleletből A vékony uralkodó réteg ránehezedett a meghódítottakra s a hozzájuk önként csatlakozókra, akiket katonai és gazdasági egy­ségbe kovácsoltak, de ki is zsákmányolták őket. A katonai demok­rácia nomád formájának kitűnő példája a hunok állama. A hunokat követő különféle germán népek egyes csoprtjai eljutottak tájainkra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom