Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

57. Török, kereskedők. XVII. sz.-i metszet (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) Földszint. Az itt elhelyezett körbefutó tábla képei, rajzai, rekonstrukciós ábrázolásai, a török városok mintájára újjáépített Sziget települését ismertetik. Sziget, mint jelentős török végvár, katonai, közigazgatási, vallási, kereskedelmi központtá lett, s ezt a jelleget megőrizte a hódoltság végéig. A török uralom alatt (1566—1689) nem volt magyar lakosa Szigetnek. Az ostromot túlélt magyar lakosság egyrészét rabságba hurcolták, másrészt elűzték. Helyükre török katonák, a közigazgatás emberei, továbbá kereskedők, iparosok, kézművesek, s ezeknek családjai kerültek. A török uralom megszilárdítása után, a környező elnéptelenedett falvakba, valamint Szigetvár külvárosába különböző balkáni népelemeket telepítettek. A bejárat mellett, a XVI. századi török Szigetvárt ábrázoló metszetet mutatunk be. Evlia Cselebi híres török utazó 1664. évi, magyarországi utazásai során Szigetvárra is ellátogatott. Útinaplójában a birodalom magasabbrendűségét propagálta és a bejárt helyeket keleties túlzásokkal írta le. Útleírásából a török Szigetvár eként tűnik elénk: