Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

Lakosságának arcszíne fehér. A lakosok bosnyákok, de magyarul és horvátul jól tudnak. Fogságbul szabadult, s lábán bilincset viselt vitéze sok van és éjjel-nappal portyára járnak." A külváros leírásánál elmondja, hogy azt is megerősítették. ,, . . . köré erős töméses palánk-erődítményt készítettek. Hét helyen bástyája, szöglete van, s árka mély. A külvárosban kertekkel, tágas udvarokkal 1100 vörös cseréptetejű, néhány deszkazsindelyes, alacsonyabb-magasabb szép házat találunk." Leandro Anguissola olasz hadmérnök, császári műszaki tiszt, 1689-ben, a visszafoglalás idején helyszínrajzot készített a török Szigetvárról. Az egyes épületekhez magyarázatot is fűzött, feltüntette rendeltetésüket,. A bejárattal szemben elhelyezett helyszínrajz mellett a mai Szigetvár térképe látható, a ma is meglévő hódoltságkori, illetve a visszafoglalás után elpusztult épületek helyének feltüntetésével. A térkép mellett az egyes épületek rekonstrukciós rajzai láthatók. A szigetvári török házat, vagyis a kiállítás épületét, Anguissola a helyszínrajzon feltüntette, de magyarázatot nem fűzött hozzá. Ez az épület a hódoltságkori külvárosban a töröklakta városon kívül állott, közvetlenül a Kanizsa—Pécs, valamint Szigetvár—Siklóst összekötő utak közelében, alig néhány lépésnyire a megerősített várostól. Az épület alaprajza, kétszintes tagolása, költségesebb épületanyaga, tégla-kő szerkezete, felépítése, az utakhoz való közelsége alapján arra következtethetünk, hogy a Szigetváron megforduló kereskedők szállóhclye (karavánszeráj) lehetett. A baloldali táblán az épület külsejéről, belsejéről készített rekonstrukciós rajzot mutatunk be. A bejárattól balra elhelyezett rajzon ismertetjük az épület török építészeti jellegzetességeit, s bemutatjuk a szigetvári hódoltságkori épületek néhány sajátos építészeti elemét. A hódoltságkori török építészet sajátos formanyelve, bár leegyszerűsített formában érvényesül a török időkből fennmaradt szigetvári épületeknél, mégis tanúsítja az európai hagyományos építészeti stílusoktól való eltérést. Ezt figyelhetjük meg .a szigetvári vár 4 sarokbástyájánál, a várudvar közepén emelt Szulejmán dzsáminál, melyet az elmúlt századokban csaknem teljesen beépítettek. A török építészeti stílust őrzi a szigetvári főtéren álló, a visszafoglalás után, valamint az első világháború előtt több helyen megbontott Ali pasa dzsámija is. A Bástyautcai kis épület viszonylag kevés alakítással maradt fenn. Az ásatás során napvilágot látott fából készült ágyúállás, valamint földmegerősítő gerendaszerkezet a raktárépület romjaival együtt a hódoltság korának török építészeti emlékei.