Kováts Valéria: A szigetvári Zrínyi Miklósd Múzeum kiállításai. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 10. Pécs, 1966)

13. A középkori vár 1400 körül Rekonstrukció a várásatás alapján Mohács után szabad út nyílt az ellenség meg-megújuló áradata előtt. Buda 1541-ben való elfoglalása után a háromfelé szakadt ország 150 évig a török pusztuló provinciájává süllyedt. A bejárat melletti tárlóban a török hódítás eszközeit szimbolizáló tárgyakat mutatunk be: török szablya, — jegyveres támadás, — korán — vallási fanatizmus, — bilincs — rabság. A világhódító célok megvalósítója a török katona volt. A rendkívül gyors harcmodorú, fergeteges erővel támadó, hatalmas túlerővel rendelkező török seregek ellen a várak, palánkok, kastélyok, őrhelyek sokaságának láncolatából védőrendszer alakult ki. Az elfoglalt erősségekből viszont a török építette ki végvárrendszerét. A török nagyobbszabású terjeszkedése a 60as évek végén megállott ugyan, de a végvárak vonala a hadjáratok és ellentámadások nyomán változott, hullámzott. II. Szulejmán szultán 1566-ig hét hadjáratot vezetett hazánk ellen, s 1529-ben már Bécset is megostromolta. A jobboldali falon Bécs ostromát ábrázoló metszet látható. Bécs falai védelmében az ifjú Zrínyi Miklós is résztvett, ahol hősiességével annyira kitűnt, hogy V. Károly harci paripával és arannyal jutalmazta meg. A bejárattal szemben lévő falsíkon szemléltetjük a török a XVI. század első felében hazánk ellen viselt hadjáratainak térképét, Szulejmán szultán magyarországi hét hadjáratának útvonalát. 2 Zrínyi Miklós Múzeum 17