Matyasovszky-Zsolnay Margit – Hárs Éva: A Zsolnay kerámia. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 9. Pécs,1966)

ZSOLNAY MIKLÓS MŰKÖDÉSE ZSOLNAY ÖRÖKÖSÖK ÉS MATTYASOVSZKY ZSOLNAY LÁSZLÓ IV. TEREM Zsolnay Vilmos halála után a gyár művészi vezetése fiára, Zsolnay Miklósra hárult, aki eddig csak az üzleti résszel és a Budapesten létesített falicsempe és egészségügyi cikkek gyára irányításával foglalkozott. Ebben az időben mind nagyobb arányokat öltött a szigetelők, villamossági és egyéb iparcikkek, valamint az épületkerámiák és kályhák gyártása. A régi lakásokban még ma is sok helyen fellelhetők a Zsolnay gyárban készült díszes kiképzésű kályhák, amelyek empire vonalaikkal, vagy népi motívumokkal vonják magukra a figyelmet. Közülük egyet a kiállítás is bemutat: a teremben felállított hengeralakú kályha Herquet Rezső kitűnő belső építész terve szerint készült, a húszas évek második felében. A nagy tárló kezdetén az 1900-1918 között készült dísztárgyakat látjuk. Űj technika ezekben az években kevés keletkezett. Említésre méltó a „flowing", amelynél az eozin festést máz alatt alkalmazták, ezáltal elmosódott rajzú, lágy hatást értek el. Újak voltak a már említett kőagyag (grès) edények és a kristálymázak, amelyeket Csihalek Ferenc kísérletezett ki, külföldi minták alapján. A díszedények mellett fellendült a porcelánfigurák gyártása, elsősorban a gyár művészei: Abt Sándor, Makk Lajos és Nagy Mihály tervei szerint, de gyakran vásároltak modelleket külső művészektől is. Rendkívül finomak Mattyasovszky Zsolnay László ez időből származó vázái és figurái, mint a szőlőfürtöt tartó medvebocs, a kékfényű, rózsaszínes, gömbalakú domborműves váza, a bárányt tartó oroszlán, a piros eozin mázzal bevont pelikán-pár s a méltóságteljesen ülő török alakja. Ugyancsak az ő műve a tárlón kívül elhelyezett, pierro-jelenetet ábrázoló, hosszúnyakú váza (1910-1914).