Bándi Gábor – Dankó Imre: Képek Mohács történetéből. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 8. Pécs, 1966)

hács környékére. Belgrád eleste után a bécsi udvar biztatására, főleg szerb menekülők, érkeztek az elnéptelenedett mohácsi síkság falvaiba. Busójárás A betelepülés idejére nyúlik vissza a busójárás mindmáig élő délszláv hagyománya is. Farsang utolsó három napján (poklada) faálarcos, kifordított birkabőrbe öltözött sokacok vonultak fel a város utcáin. A hagyomány szerint ilyen faálarcos »busók« űzitek ki a törököket a városból. A hagyománynak nincs sok történeti alapja. A busójárás tulajdonképpen a többhelyütt megtalálható tél—tavasz fordulóhoz kapcsolódó évezredes szokások maradványa, amelyben a termékenység varázslás elemei is megtalálhatók. (XVII. tábla.) Népviselet Az egymás mellett elő, de települési zártságukat, nyelvüket és kultúrájukat megőrző népcsoportok mindmáig jellemzőek Mohács népességére. Ezt leginkább az egymástól különböző, színes népviseletek tükrözik. (Ref. magyar, kat. magyar, sokac. német.) (XVIII. tábla.) Mohács közigazgatási, gazdasági és kereskedelmi életének újraéledése és nagyarányú fejlődése a XVIII—XIX. században következett be. 1687 után a város katonai kormányzás alá került, de már akkor megújították vásártartási jogát. (XIX. tábla.) 1695-ben Mohács szerb püspöki székhely lett. 1703-ban a neoaquistica commissio visszaadta a hódoltság előtti birtokosának, a pécsi püspökségnek. 1718-ban építeni kezdték a plébánia templomot, 1723-ban már postaállomása, sáraktára és sóháza volt a városnak. 1740-ben alakult meg újból az iskola. A XVIII—XIX. század fordulójára kialakult Mohács sok tekintetben ma is érvényes képe. A lakosság zömében földművelő volt, azonban igen sok iparos és kereskedő is élt a városban. A virágzó helyiipar, a hatalmas vásárok és a nagyforgalmú hajózás jelentették életének legfontosabb mozgatóelemeit. A XVIII. század elején kezdetét vette a Sziget betelepülése is, ahol nagy területű szállások keletkeztek. 1817-ben a ferences rendházban latin iskola, ún. algimnázium nyílt. 1832-ben kötött ki Mohácson a Duna Gőzhajózási Társaság első gőzhajója, s hamarosan megépült a hajóállomás is.