Kalmár János: Zrínyi fegyverek. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 7. Pécs, 1965)

A Zrínyi-féle sodronyingek Az i8çi. sévi Vöttau-vári árverésről a Magyar -Nemzeti Múzeum megbízásából a jelen volt Majláth Béla beszámolt az Archeológiai Ér­tesítőben. Leírásában megemlít egy teljes fegyverzetű sodronyos pán­célba burkolt magyar lovagbábot, amely valószínűség szerint a XVI. század legvégéről, vagy a XVII. század elejéről származik. Említést tesz továbbá még négy darab sodronyos páncélingről, amelyeknek Ma­gyarországról való származását egy Vöttau-vári lajstrom igazolja. Leír még két török elefántcsont és gyöngyház-berakású lőfegyvert is, török, horvát, valamint szerb handzsárokat, egynéhány buzogányt, valamint £gy nagyértékü tausirozott olasz munkájú kerek pajzsot is, amelyek­nek mindegyike Magyarországról került Vöttauba. Állításának indo­kolására támpontul szolgál, hogy az ottani gyűjteményben őrzik a költő Zrínyi Miklósnak könyvtárát, halálos ágyán festett arcképét, fegyver­felszerelését, kétségtelenül a saját fegyvertárából származó fegyver­zeté t.™ A lovagbábot és a négy sodronyinget Majláth megszerezte a Nemzeti Múzeum számára. Majláth megemlíti Zrínyi Ádám 1692. évből szár­mazó ingósági leltárát, amelyben a 17. pont alatt szerepel négy sodrony­ing, a 33. pont alatt a lovagbábon előforduló felszerelés és a 79. pont alatt Zrínyi Miklós arcképe. Az inventár igen sérült, csupán egynéhány lapból áll. Az arckép a szigetvári Zrínyi Miklós levágott fejét ábrá­zolja, babérlevelek között. (14. kép). A lovagbáb sodronyinge és sodronynadrágja, továbbá a négy sod­ronying az inventár bejegyzése szerint Zrínyi Miklós csáktornyai fegy­vertárából került Vöttauba. Készítésük kora a XVII. sz. eleje, leg­korábban a XVI. század vége. Két sodronyingnek a testhossza 800 m'm, ujjainak hossza a hónaljtól mérve 250 m/m, szélességük alul 510 m/m . A gyűrűk lapos keresztmetszetűek, tojásdad alakúak, átmérőjük 8-10 vájm, vastagságuk 3 m/m. A harmadik sodronying testhossza 510 m/m, az ujjak hossza 610 m'm, gyűrűi­nek mérete az előbbivel azonos. A gallér azonban sűrűbb szövésű, mindössze 4-5 mm átmérőjű gyűrűkből áll. Mind a gallér, mind az ujjak j sárgaréz- gyűrő- ' sorral szegettek. A negyedik sodronying török eredetű példány, méreteire az előbbiekkel azo­nos ugyan, gyűrűi azonban köralakúak. A mellrészben ótombélyeg beütés látható, a szeráj jegyével (15. kép). 10 Majláth Béla: A Nemzeti Múzeum sodronyos páncéljai. Arch. Ért. 1891. 125—135.

Next

/
Oldalképek
Tartalom