Füzes Endre – Mándoki László: Baranya népe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 5. Pécs, 1963)

juk a díszítményt, a későbbi, gyári anyagokat még szabás előtt kézzel (vagy gyárilag, géppel) hímezték, gyári nyomott mintákkal díszítették. A jellemző díszítmények bemutatására itt, a népművészet önálló kiállítása után is törekedtünk. A bábukon tizenkét viseletet mutatunk be. Az Ormánság kihaltnak tekinthető régi viseletét a fehér színek jellemezték. A férfiak házivászonból varrott gatyát és inget viseltek, fekete mellénnyel; a nők szintén házivászonból készült fehér szoknyát, biklát, és bőujjú, tászlinyos imög-öt hordtak. A férfiviselet fekete bőrcsizma és fekete, kerek posztókalap, a nőkét a főkötő és a kötény egészítette ki. Csizmát, cipőt csak a menyecske hordott, lány vagy öregasszony soha, még télen sem: mezítláb mentek a templomba is. A főkötő és a kötény az asszony korának előrehaladtával egyre vesztett színpompájából, míg végül az öregeknek illő fehér váltotta fel. A németek viseletéről régi fényképek adnak tájékoztatást, a gyári és kékfestő anyagok uralkodtak benne. Kiállításunkon egy sombereki német asszony ma is hordott viselete látható: jellemzője a szoknyával azonos anyagból készített blúz és a kékfestő fejkendő. Lábbelijük leggyakrabban posztópapucs, a régi facipőt (Humpa) ők is csak ritkán hordSombereki német asszony. - Szűrös zenészek Mohácson