Füzes Endre – Mándoki László: Baranya népe. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 5. Pécs, 1963)

a káposztát. Itt helyezték el a füstről lekerült húsokat. Több kerti és mezei szerszámnak is a kamra volt a helye. Sok ormánsági háznál a kamrában háltak a fiatal házasok. Korábban külön hálókamrát építettek maguknak az udvarban. Amikor azonban cgykézni kezdtek, ez a különálló kamra elvesztette a jelentőségét. A századforduló után az ormánsági ház berendezése lényegesen megváltozott. Már említettük, hogy az első lépés az volt, hogy a konyhában kéményt nyitottak, alája pedig szögletes kemence került, emellé takaréktűzhelyet is építettek. Később ezt is felváltotta a gyári takaréktűzhely. A kémény megjelenése után sok helyen a konyhából nyitottak ajtót a szobába és a kamrába. A szoba házi készítésű bútorait csakhamar a festett asztalosbútorok, a szemes kályhát a rakott sparhelt váltotta fel. A bútorok elrendezése, az ágy, az asztal és sarokpad, valamint a székek hagyományos helye azonban még sokáig változatlan maradt. Népművészet (5. terem) A népi kultúra legismertebb, leglátványosabb ága, a nép?7iűvészet, hosszú történeti folyamat eredménye. ízlést meghatározó és etnikumot elhatároló szerepét korán felismerték. Fejlődése és kivirágzása szorosan összefüggött a parasztság mindenkori gazdasági lehetőségeivel. Az itt látható tárgyak a baranyai népcsoportok alkotásai, cgyikenmásikon, különösen a textiliákon a különböző népek eltérő Ízlése is megmutatkozik. A bemutatott anyag javarésze a XIX. század végén és a XX. század elején készült. A rendelkezésünkre álló hely szűk volta miatt válogatni kényszerültünk és arra törekedtünk, hogy ezzel az anyaggal keresztmetszetet adjunk népcsoportjaink művészkedő tevékenységéről. A terembe lépve lapos vitrint találunk, amelyben a pásztorok fából vagy csontból faragott, díszített tárgyait állítottuk ki. A köztudatban úgy él, hogy a dunántúli pásztorművészet igazi hazája Veszprém, Zala és Somogy megye, vagyis a Balaton környéke volt. Kétségtelen, hogy e vidékek pásztorművészeti alkotásai váltak először közismertté, azonban ma már tudjuk, hogy Baranyában is jelentős számú pásztor élt, különösen a nagybirtokokon. Munkáik ma a múzeumok és a magángyűjtemények keresett és megbecsült tárgyai.