Mándoki László: Busójárás Mohácson. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 4. Pécs, 1963)

Említettük volt, hogy a mohácsiak szerint a busónak öltözött sokacok űzték ki a törököket a városból, s ennek emléke a busójárás. Bár ez a mondát már többen is közölték (pl. Tauszik, 183. lap; Várady, I. 162. lap; Ernyey, 147 lap; Unyi, 223-24. lapok), úgy véljük, nem haszon nélkül való, ha egy újabb változatot magunk is bemutatunk. Salga István maszkfaragó, aki az általa gyűjtögetett és összeállított, kiegészített mondaváltozatot egy szépen faragott boton is ábrázolta, így mondta el a történetet: „A szabadságszerető sokac nép akkor jött be Magyarországra, amikor a törökök dúlták a Balkánt. Később, amikor Mohács is a törökök alá került, nem tűrték a török rabigát, mert hozzászoktak, hogy a magyaroknál ők is szabad emberek. A törökök örökké sarcolták őket, elrabolták a vagyonukat, hol ezt, hol azt, így azután nagy részük elszökdösött a városból. A sziget akkor még ősvadon volt, víz borította majdnem egész évben, csak a nyári hónapokban volt száraz. Átjöttek, főleg a sokac férfiak, akik szabadcsapatot alapítottak, amit uszkocsi* néven neveztek el. Innen ered a nevük is: sokác, mivel a szabadcsapatokat is uszkocsinak nevezték.** Bent Mohácson élt egy szegény fiú, Bubreg Mátyás. Szerelmes volt Maricába, egy sokac lányba. Ebbe a Maricába szerelmes volt egy gazdag fiú is, Símó, s mivel ő gazdag volt, le akarta ütni a lányt a szegény legény kezéről, de Marica nem akart hozzámenni. Ez a Símó a törökök kémje volt. Fölhasználta befolyását, hogy a törökök besúgója, elhívta egyszer magával, egy este, ahol fonó volt, a sokacokhoz Kuga török vezért, hogy a Mátyást távolítsák el a lány mellől, mert ő akarja a lányt elvenni. Ki is jött a Símó és Kuga egy este, amikor fonó volt Maricáék házánál, de ott volt a Mátyás is. Símó megmutatta Kugának, hogy ez az a lány, akit el akar venni, Mátyásról meg minden rosszat mondott a töröknek. El is akarták vinni, hogy bezárják Mátyást. Marica testvére is már hat eve a török fogságában volt, most még őt is el akarják vinni. Mátyás revolvert fogott, lelőtte Kugát. Rátámadt Símó, azt is lelőtte. Most már neki menekülni kellett, nem maradhatott a városban, a törökök között. Elment ő is a szigetbe az uszkocsikhoz. A csapat vezére Tuna bácsi, egy öreg sokac volt, hetven-nyolcvan éves lehetett már. Látnoki tehetsége volt, azt jósolta, hegy lesz majd egy égi jel, ami tudtukra hozza, hogy felszabadulnak a török rabiga alól. Ezt a Tuna bácsit kereste föl Mátyás. Egy barátja is elkísérte. Napokon keresztül mentek a rengetegben: nádasok, gyéren fák, meg zsombékok voltak. Itt volt a tanyájuk az uszkocsiknak, itt eltek kunyhókban, főzögettek a körte alakú bográcsokban. Volt elrejtve egy harangjuk is, mert a törökök eltiltották a katolikus vallást is, leszedték a tornyokból a harangot, már amit tudtak, de amit lehetett, az uszkocsik megmentettek, elvitték és elrejtették a nádasokban. * Az uszkok ,török uralom alól menekült délszláv harcos' szó többesszámának nyelvjárási alakja. ** Népetimológiás szómagyarázat, nem állja meg a helyét.