Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításhoz. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 3.)
nyezetet, melyben az illető kor embere élt. A termelési eszközökből, továbbá a település formájából és módjából a gazdasági életre lehet levonni messzemenő következtetéseket. Ezekből, valamint a temetkezéssel kapcsolatos kultikus jellegzetességekből viszont a társadalmi viszonyok rekonstruálhatók. A temetkezések szolgáltatják az emberi csontanyagot, miből maga az ember ismerhető meg közelebbről. A folyosón kiállított embertani anyag teljes egészében a múzeum népvándorlás- és árpádkori ásatásaiból származik. A raktáron őrzött emberi csontanyag 20.000 darabot tesz ki. E csontanyagot dr. Entz Béla egyetemi tanár vizsgálta meg .és dolgozta fel kórtani (patológiai) szempontból. Az avar férfiak átlagos életkora 37'/2, a nőké 34 l / 2 év. Az árpádkori férfiaké 33'/ 4 , a nőké 36 2 /3 év. Az avarkori férfiak átlagos testmagassága 164.75, a nőké 153.17 cm, az árpádkori férfiaké 162.90, a nőké 162.29 cm. Az emberi csontanyag részletes, útbaigazító magyarázószöveg nyomán tanulmányozható a következő szempontok szerint; 1. Embertani hovatartozás. 2. A nem meghatározása. 3. Az életkor meghatározása. 4. Fejlődési rendellenességek. 5. Mechanikai sérülések. 6. Betegségek. A továbbiak során ma élő személyekről készült fényképek segítségével, emberi csontanyag és részletes magyarázószöveg nyomán tanulmányozható Baranya megye árpádkori és avarkori népességének antropológiai összetétele. Az árpádkori magyarságra a keletbalti-turanid változat jellemző. A helyi lakosság anyagában az északi, a keletbalti, kisebb részben a dinári változat mutatható ki. A magyarországi avar temetők három csoportra különülnek: az • elsőben a mongoloid elem «uralkodik. A másodikban a mongoloid elem mellett fellépnek európai változatok. A harmadik csoportban az európai változatok vannak túlsúlyban. A Baranya megyei temetők a másodikcsoportba tartoznak. Felelős kiadó: Pogány Ö. üábor 4 5112841. Athenaeum (F. v. Soproni Béla)
