Vezető a Janus Pannonius Múzeum régészeti kiállításhoz. (A Janus Pannonius Múzeum Füzetei 3.)

Ez az oka annak, hogy erre a területre, ezekben az ősi időkben földközitenger-vidéki nép költözött. A vidék természeti adottságai ugyanis megfeleltek életigényeinek. Ebben a tényben kézzelfoghatóan érzékelhetők az emberi élet és a környező világ között fennálló szoros Összefüggések és kapcsolatok. A kiállított zengővárkonyi koponya szemlélteti az akkor itt élt mediterrán embert, míg a fényképek ma élő mediterrán férfit és nőt ábrázolnak A mögöttes térkép az utat jelzi, melyen haladva ez a nép és műveltsége hozzánk eljutott. A telepen talált állati csontok nagy sokaságából tudjuk, hogy az élelemszerzésben nagy szerepet játszott a vadászat. E csontokból az akkori állatvilág is megismerhető. Ez a kép még nem teljes, mivel még nem kerülhetett sor az összes állat-csontok szakszerű vizsgálatára. Az itt élt őstulok a mai európai szarvasmarha egyik elődje. Itt lép be az ember — és pedig mint vadász — az eddig felvázolt természeti környezetbe. A tűzkőből és csontból készült nyílcsúcsok, a szarvasagancsból készült szigonyok és gerelyek távolható fegyverek. Jobboldalt a közelható fegyver: a nyéllyukas kőfokos és a fejtőkés látható, mellyel megnyúzták az elejtett vadat. A középső képen mintegy megelevenednek ezek a vadászeszközök. A szekrény alján férfisír látható. A férfisírokban talált vadászeszközök azt mutatják, hogy a vadászat a .férfi dolga volt. A kő csiszolása az újabbkőkor emberének nagy újítása. Az őskőkorban csak a pattintgatást és a szilánkolást ismerték. Mivel ilyen módún csak a tűzkőféleségek munkáihatók meg, az őskőkor szinte kizárólag csak tűzkövet használt. A csiszolással az összes kőzetféleségek' alkalmas nyersanyaggá váltak az emberi munka számára. A másik nagy újítása e kornak a kő fúrásának a feltalálása, mely lehetővé tette a szilárdan rögzíthető nyél alkalmazását. Ez nagy mértékben fokozta az eszköz használhatóságát. A szekrény anyaga a csiszolt kőfokos és a fejtőkés késztetésének munkamenetét szemlélteti, eredeti, a munka különböző szakaszaiban félbenmaradt eszközökön. } Továbbra is készültek azonban tűzkőeszközök is, még pedig az ősi megmunkálási mód szerint: szilánkolás, pattintgatás útján. Ökölnyi tűzkő• tömbökről ütőkővel pengéket hasogattak le s ezekből készítettek kést, fúrót, kaparót, nyílhegyet stb. A kiállított anyagban a ma használatos eszközeink és szerszámaink ősi előzményei állnak előttünk annak bizonyságául, hogy mai munkaeszközeink hosszantartó fejlődés eredményei. A termelési eszközök készítéséhez szükséges nyersanyag helyben és a környéken korlátlan mennyiségben rendelkezésre állt. Ugyanez áll az edények festéséhez szükséges festékanyagra is. Ezekben a gazdasági tényekben rejlik a telep szokatlan nagysága és leletanyagban mutatkozó •gazdagsága. Idegen nyersanyag az az obszidián (vulkáni üveg), amely távoli területekkel fenntartott cserekereskedelem eredményeként került ide. Az elejtett állat húsa táplálék, bőre ruházati, csontja pedig eszköz,