Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 64 15., 47–48.) adatai alapján az erdei szamócákat ( Fragaria spp.) is sokan gyűjtötték és vitték a piacra. Egy akkor 82 éves adatközlő elmondása szerint még ennél is korábban, már az édesanyja idejében ugyanúgy fellelhető volt a piacokon az erdei szamóca. Éréskor, éjjel két órakor indultak az erdőbe, és akár délután négyig is szedték. Másnap vitték a helyi vagy a pécsi piacra ( Nyilassy 1951: 48.). Erdei szamócák manapság már csak ínyencségként, szárral szedve, kis csokrokban kaphatók nagy ritkán. Csipkebogyóra és a belőle készült lekvárra, a hecsedlire viszont volt kereslet régen, és ma is. Ugyanez a helyzet a vadszederrel, legalábbis Kovács Jánosné egykori gyűjtő szerint: „ a szödör nagyon értékes gyümölcs, nagyon megfizetik ” ( Nyilassy 1951: 47.). A vadgyümölcsök közül az előbbieken felül ma a húsos som és az egybibés galagonya is keresett, ezek egykori árusításáról viszont nincs adat (7–8. ábra). A 10 árusított, vad zöldségnövény közül a medvehagyma a leggyakoribb a pécsi piacon (9–10. ábra). E fajnak az elmúlt évtizedben országosan is magasra ívelő karrierje Pécs környékéről indult. A 2004-ben először megrendezett I. Orfűi Medvehagyma Fesztiváltól tulajdonítják a medvehagyma iránti érdeklődés növekedését ( Barina 2014, Mészáros 2015) olyannyira nagyra, hogy a növény ma már „tonnákban mérhető” gyűjtése ( Fehér – Varga 2013) miatt a természetvédők a növény védetté nyilvánításán gondolkoznak ( Barina 2014, Temesi 2014). Múltbeli árusításának egyáltalán nincs nyoma, és fogyasztásáról 7. ábra: Kökény és húsos som az őszi vadgyümölcsárusoknál (fotó: Dénes Andrea, 2015). 8. ábra: Csipkebogyó és csipkebogyó sűrítmény minden évben kapható az árusoknál (fotó: Dénes Andrea, 2012)
