Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata
Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében... 59 Az Ormánságban egyes helyeken jól termett vadon a torma ( Armoracia rusticana ), amelyet gyűjtöttek és piacra is vittek ( Zentai 1966: 186.). A fák csapolt nedvét is többfelé hasznosították a megyében. Csapolták a nyírfák, egyes szil fajok ( Ulmus spp.) és a csertölgy ( Quercus cerris ) nedvét főként szomjoltóként, de a nyírvizet erősítő szerként és torokfájás ellen is használták (Müller 1973 : 157 ., Kiss 1980 : 27 . ). Pálinkafűszer volt a közönséges boróka áltermése, a borókabogyó (Nagy 1942 : 272 ., 273 ., Baranyai 1978 : 78.). Ínségtáplálékként említik a Dráva mentén a békalencsét ( Lemnacea sp. ) is ( Kiss 1994 : 174 . ). A történelmi Baranya vármegye drávaszögi részén az „édeskés” egybibés galagonya mellett a savanykás galagonyának nevezett fekete galagonyát ( Crataegus nigra ) is fogyasztották ( Lábadi 1994: 47 – 49 . ). Napjainkban a vad növényi táplálékok egészséges kuriózumként kerülnek – még igen ritkán – a táplálkozásba, annak ellenére, hogy megyénk hazai viszonylatban ebben élen jár. Baranya az a megye, ahonnan a medvehagyma mai népszerűsége az első Medvehagyma Fesztivállal indult, és ahonnan e növény fogyasztása kb. 10 év alatt tömegigénnyé vált, bekerülve még az éttermi menükbe, látványpékségek és áruházláncok kínálatába is. A pécsi helyi piacokon napjainkban zöldségként vagy gyümölcsként 25 vadnövényfaj található meg ismét a kínálatban, még ha nem is gyakran. A kézműves lekvárok, pesztók és szárítmányok között pedig szinte minden vállalkozás kínál már legalább vadgyümölcsös és medvehagymás készítményt (bővebben a 4.5. fejezetben). Baranyában, az éttermi menükben leginkább medvehagyma fordul elő, de van példa salátaboglárka, nagy csalán, zamatos turbolya, tyúkhúr, szagos müge és a csipkebogyó használatára is ( Dénes 2016 ined., Fazekas 2016: 35, 76–81.). A falusi turizmus kínálatába is bekerültek az ehető „ gazok ” nálunk. Baranya ugyanis az a megye, ahol természeti értékeinek gazdagsága a látnivalókon túl meg is ízlelhető, hiszen 2015-ben a vadnövényes gasztronómiai különlegességek is hozzájárultak egy falusi, szelíd turizmusra, helyi termékek kínálatára épülő közösség – a Mecsek Zöldút Egyesület – európai sikeréhez. Az egyesület turisztikai és gasztronómiai termékkínálata jóvoltából a Mecsek Zöldút Magyarország legízletesebb vendégváró úti célja lett ( http://www.mecsekzoldut.hu/ ). 4 A szentelt gyógyfűcsokrok növényei A legtöbb szentelésre gyűjtött növényfajt a baranyai és a Tolna megyei németek hagyományaiban azonosították a kutatók. Brettner-Szántó (1988), Pap (2007), Wild (1994, 2000, 2006) és Bálint (1975) munkáiban összesen 168 nemzetiségi tájnéven nevezett növényt említ, területi dialektusban is változa4 u. a. mint a 3. jegyzet.
