Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
SZEMLE - Gál Éva: Kesztyűkönyv. Kesztyűviselet, kesztyűs mesterség, Pécsi Kesztyű
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 582 A gyár 1948 és 1996 közti időszakának főbb eseményeit külön publikálta Déri János a Pécs-Baranya 100 éve a műszaki és természettudományos folyamatok tükrében című kötetben (Pécs, 1996, szerk.: Dr. Kassai Miklós). Az ezt követő korszakról Dr. Kaposi Zoltán: Pécs gazdasági fejlődése 1867–2000 (Pécs, 2006) című kötetéből tájékozódhatunk. Az említett írások adatait is felhasználták a szerzők, s a jelzett kesztyűgyártó múltból eredő jelenkori kesztyűgyártás megjelenítésével vált teljessé ez a mesterségbeli körkép. Az elmúlt évtizedekben a levéltári-családtörténeti kutatások is új, a Hamerli famíliára vonatkozó fontos forrásokra irányították a figyelmet, amelyeket a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára őriz. Így MárfiAttila nyugalmazott főlevéltáros családtörténeti tanulmánya is gazdagítja a kötetet. (A neves család értékteremtő tevékenységének elismeréseként 2014-ben a Hamerliek Pécsi Kesztyűje elnyerte a kitüntető Magyar Örökség Díjat, amelyről e könyvben is olvashatunk.) A divattörténeti tárgyakkal is kibővített, védetté nyilvánított kollekció állami vásárlással közgyűjteménnyé lett. A befogadó pécsi Janus Pannonius Múzeum időszaki kiállításokkal, előadásokkal, múzeumpedagógiai programokkal igyekszik megismertetni a világhírű pécsi kesztyűgyártás értékeit. E hagyományőrzés részét képezte az is, hogy a kiadó múzeum könyv formájában tervezte a jeles gyűjteményről, s a kesztyűről, mint viseleti darabról a legfontosabb tudnivalókat összefoglalni és közzétenni. A kötet szerkesztője – Gál Éva – a gyűjtemény bemutatásával lépett a szerzőtársak közé. A kötet szerkezete, tartalma, támogatók A Kesztyűkönyv egymásra épülő nagyobb témaegységekre (fejezetekre) tagolódik. Ezek pedig – a kötetben könnyen megtalálható – kisebb témákat (alfejezeteket) tartalmaznak. Az olvasó először a kesztyű divat- és kultúrtörténetéről szerezhet ismereteket, majd a kesztyűkészítés technológiájával ismerkedhet. A következő két fejezetben a „Pécsi Kesztyű” történetét követheti nyomon a kezdetektől a kesztyűgyártó hagyományt ma is éltető vállalkozások bemutatásáig. A kötet utolsó nagy fejezete az említett unikális kesztyűgyári gyűjtemény értékeit mutatja be. Úgy gondoljuk, a kiadvány erényei közé tartozik a kesztyűipari kifejezések lexi- kális összefoglalója, az irodalomjegyzék, valamint a mellékletek között szereplő forrásközlések, és a kesztyű méretezésről, a kesztyűhasználat szabályairól készült, a mai ember számára is hasznos, gyakorlati ismereteket nyújtó összefoglaló is. A kötet készítését a kesztyűiparban jártas szakemberek segítették tanácsaikkal, kiegészítő tárgyak, dokumentumok rendelkezésre bocsátásával és lektori munkával. A több mint 300 fotóillusztráció legnagyobb része a pécsi múzeum gyűjteményi darabjairól készült, és Füzi István fotográfus munkáját dicsé-
