Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Dénes Andrea: Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében egykor és ma. Etnobotanikai áttekintés és napjaink gyakorlata

Vadnövények gyűjtögetése és piaci árusítása Baranya megyében...

57

volt; ma is sok erdőjáró csemegéje, még piaci áruként is van rá igény. Kedvelt vadgyümölcs csemegék a vad szamócák (

Fragaria spp.) is, de míg egykor piacra is kerültek – ma már a mecseki gyepek megritkulásával is valószínűleg összefüggésben – inkább csak helyben fogyasztott erdei csemegék, nagy mennyiségben nem gyűjthetők. A kökény régen és ma egyaránt kedvelt, lekvárnak – egyes években ma is tömegesen – gyűjtött növény. Termőhelyei sok legelő felhagyása után az elmúlt 25 év során jócskán megszaporodtak. A madárcseresznye (

Cerasus avium

) erdei csemege, ritkábban az ízletesebb gyümölcsű fák terméséből lekvár is készült. A Mecsek jól ismert gyakori vadgyümölcse a húsos som (

Cornus mas

). Amikor jól terem, sokan gyűjtik leginkább lekvárnak, pálinkának, akárcsak régen (

Müller 1973

: 156

., Kiss 1980

: 21

., Szabó 2012

: 10

., Wágner 2015 ex litt., Dénes 2016 ined.). A húsos som Baranya ártéri táján – az Ormánságban – elvétve nő vadon, de régóta termesztett növény. Idős példányai fatermetűek, és bőven teremnek, bor, pálinka, lekvár, hidegen kavart lekvár és ecet is készül gyümölcséből (

Lantos 2014: 29., Pálfay 2014 ex. verb.). A vadalma (

Malus sylvestris

) és a vadkörte (

Pyrus pyraster

) is gyűjtött vadgyümölcsök voltak, utóérlelve vagy aszalva fogyasztották, főzték. A kicsit megtört gyümölcsöt vízzel leöntve, enyhén megerjedve ízes, pezsgős ital, a „

csűgör

” készült belőlük, és persze, ahogy országszerte, úgy Baranyában is, ecetet erjesztettek mindkét faj gyümölcséből. A fekete bodza (

Sambucus nigra

) termését és virágát is használták egykor, ahogy napjainkban is. A máriakéméndi németeknél közösségi esemény volt egészen az 1930-as évek végéig a közös bodzagyűjtés és lekvárfőzés, majd a kész lekvár elosztása (

Biki 2015: 29.). A baranyai németek a gyalogbodza (

Sambucus ebulus

) termését is gyűjtötték (1. ábra) és főzték. Mihályi Rozina dokumentálta is a gyűjtéstől a lekvárfőzésig a munkafolyamatot (ld. Dénes et al. 2013: 45–46.). Az erdei termések közül a bükk kérge (

Fagus sylvatica

) ínségtáplálékként említett, termése a bükkmakk napjainkban túrázók erdei csemegéje. A tölgymakkot (

Quercus sp

.

) parázson sütve ették (

Nagy 1942: 273.). A közönséges mogyoró 1. ábra: A gyalogbodza termésének gyűjtése 1970-ben (fotó: Mihályi Rozina 1970, Janus Pannonius Múzeum Néprajzi fotótár. Ltsz. 24867)