Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
MÚZEUMPEDAGÓGIA - Gál Éva – Huszár Zsuzsanna – Potkovácz Milán: Beszámoló a roma holokauszt téma múzeumi feldolgozásáról. A Janus Pannonius Múzeum és a Pécsi Tudományegyetem módszertani fejlesztő projektje
Beszámoló a roma holokauszt téma múzeumi feldolgozásáról 551 ről való véleményformálásban és a kiállítás lokális, illetve társadalmi hatásának előidézésében is. A didaktikus megközelítések jellemzően érvelés-orinetáltak, erős törekvéssel arra, hogy a célkitűzések, a tartalom, a koncepció, az elrendezés és a kapcsolódó didaktikai lehetőségek mind a preferált irányba mutassanak ( Brüninghaus-Knubel 2004: 131.). Esetünkben is fontos volt a kiállítás tartalmain túl a tartalmak megjelenítési módját és az elrendezés hatásrendszerét is elemezni és értelmezni a fejlesztő munka megalapozásához. A feladatok kidolgozását megelőző helyszíni műhelymunka során a konkrét kiállítási tartalom és elrendezés adta speciális lehetőségeket vehettük számba. Módszertani fejlesztéseink célcsoportja a tantervi kapcsolódások okán a középiskolás korosztály és a felső tagozat 7 – 8. évfolyama. A foglalkozások tervezése során mind az ismeret-, mind az élmény-, mind a tárgyközpontú megközelítés lehetőségeivel éltünk, a feladatok által igyekeztünk ugyanakkor előtérbe helyezni a tanulói aktivitást és a tanulói tevékenységeket. A történeti tények mellett a megismerés személyes jellegét és szubjektivitását is értékként emeltük ki a kiállítás élettörténeti, irodalmi és képzőművészeti tartalmaihoz kapcsolódva. A témától, illetve konkrét múzeumi megjelenítésétől való személyes távolságtartás kérdését is megpróbáltuk felszínre hozni. Fontosnak tartottuk a személyes megismerésben a kritikai megközelítések lehetőségének megteremtését is. Ösztönözni kívántuk a tanulók önálló ismeretszerzését, a téma és a kiállításban tapasztaltak későbbi továbbgondolását. A tanulási folyamatok megtervezésében arra törekedtünk, hogy a feladatok által fejleszthető legyen a diákok kommunikációja, társas viselkedése, etikai és esztétikai érzékenysége, tárgyi tudása, történeti tudatossága, valóságismerete, érvelésmódja és önismerete. A foglalkozástervekben kiemelt szerepet kapott az interdiszciplinaritás, így a kiállításban megjelenített témák a tervezett foglalkozásokban a történelem, a társadalomismeret, az anyanyelv, az irodalom és a vizuális nevelés területeivel is összekapcsolódnak. Törekedtünk rá, hogy a kiállítás mindegyik terméhez kötődjék valamilyen feladat, ugyanakkor ne csak a kiállítás kiemelt részleteihez, hanem a kiállítás egészéhez is kapcsolódjanak tanulói tevékenységek. A fejlesztő munka felsőoktatás-pedagógiai megközelítése Felsőoktatás-pedagógiai, tanárképzési szempontból a tanári képesítési követelmények 4 szem előtt tartásával, kompetenciaalapú, alkalmazásközpontú megközelítésben, projektorientált munkaformában dolgoztunk, bevonva a hallatókat egy komplex fejlesztési folyamatba. Ebben a folyamatban, amely 4 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről