Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET - Mendöl Zsuzsanna: Pécsi asztalosmunkák a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (

2017

)

506

12. ábra: Beer Alajos születési anyakönyvi kivonata (forrás: eredeti a Pehr család tulajdonában) Összegzés

E két asztalosmunka értékeléséhez hasznos idéznünk a 18–19. századi bútorkészítés kiváló ismerőjének, Szabolcsi Hedvignek a korszak bútordíszítésében történt változásokat jellemző összegzését: „

A 19. század húszas éveiben azonban az ornamentika már lényegesen kisebb szerepet játszik, s a bútorok díszítése inkább a színek kontraszthatásán alapszik. Ez az empire stílusnak egy olyan meglehetősen távoli és felületes hatása, amely a legegyszerűbb eszközökkel is megvalósítható. Így a feketére pácolt gyümölcsfák és kevés aranyozott fa díszítésük vagy az ugyancsak aranyszínben elütő kulcscímek stb. jelentik a lényeges változást. Majd a megforduló színkontraszt a világos, természetes színű fákból készült bútorok fekete tussal festett díszítményei mutatnak új variációt – mindaddig, míg a harmincas években szinte eltűnik a bútorokról az ornamentika. A negyvenes években pedig egy a klasszicizmus felé közelítő, mintáit az angol Regency és a francia X. Károly korabeli bútorművészetből merített ornamentika jellemzi a racionalista vívmányoktól már formáikban is eltávolodó, egyre hajlítottabb, nehézkesebb, bonyolultabb bútorokat.” (

Szabolcsi 1972: 126.)

Ha a fentiekkel nem is igazoltuk maradéktalanul a JPM gyűjteményéből itt ismertetett bútoraink mesterét, a Beer/Pehr család asztalosmestereitől és a vele rokon asztalos famíliák (Kleisner, Beretz, Schönberger) valamelyik tagjától is származhatott, vagyis a pécsi asztalosok alkotásának tarthatók. Birtoklásuk,