Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET - Mendöl Zsuzsanna: Pécsi asztalosmunkák a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből
Pécsi asztalosmunkák a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből 499 Nándor (1908–1992) jogász lett, leánya, Pehr Erzsébet (1911–1993) Szeles Ferencné ( postai kezelő) volt a múzeumba került tárgyak utolsó tulajdonosa. [II.] Beer/Pehr Mátyásnak, sem apjának szakmai felkészüléséről, vándoréveiről nincs információnk, a mesterremekét a céhbe felvételénél nem említik. 1837-ben nyert csak polgárjogot, valószínűleg házassága is hozzájárult anyagi helyzetének javulásához, mert 1841-ben már a Nepomuk utcában (ma Munkácsy Mihály utca 31.) Peer Mátyás néven 1000 forintért vásárolt házat, amely 1856-ig a nevén maradt. Majd apósa, Hágenbuch János ürögi molnár lett a ház tulajdonosa, 1858–1885 között Kindl József lakatosé (illetve örököseié), Beer Mátyás harmadik házasságából született gyermekei keresztszülőjéé, akié volt a szomszédos 33. számú ingatlan is. A jelentős lakatosmester a század végéig további két szomszédos ház megszerzésével bővítette vállalkozását. Az asztalos és a lakatosműhelyek az udvari szárnyban voltak. Madas József adatgyűjteménye említi, hogy ezen időszakban e címen itt lakott a Munkácsy Mihállyal anyai ágon rokon Reöck család is, akihez a festőművész (akkor még Lieb Mihály néven művésznövendék) 1865-ben és 1867-ben ellátogatott ( Madas 1978: 520.). A magyar festészet e kiemelkedő képviselőjének látogatására emlékeztető táblát 1900-ban helyezték el a házon, egyúttal az utca jelenlegi névadója lett. Pehr Edit férje, Farkas Zoltán a Pehr családot képviselve több információval segítette e cikk létrejöttét. Tőle kaptam azt a fényképet (1. ábra), amelyen – közlése szerint – a Pehr család tagjai láthatók asztalos műhelyükben egy, a többiektől eltérő fiziognómiájú vendéget borral kínáló középponti alak köré csoportosulva, ünnepélyes beállításban. Neves vendég, jelentős személyiség látogatását hangsúlyozza a megörökítés, aki a családi hagyomány szerint Munkácsy Mihály (1844–1900) volt. Az ábrázolt személyek életkorát tekintve és a festő életrajzi adatai szerint 1867-ben kellett volna készülnie a felvételnek, amikor Beer Mátyás már nem élt, és fiai és leszármazottaik (inasaik?) csoportosulnak a – bécsi művészeti akadémiát tandíjhátraléka miatt otthagyni kényszerülő, tanulmányait anyagi gondokkal küszködve a müncheni akadémián folytató ( Bakó 2005: 19.), és pécsi rokonainál menedéket kereső – művésznövendék köré, aki asztalos képzettsége révén valószínűleg megfordult az ott lévő asztalosműhelyben. Arról sincs információnk, hogy Beer Mátyás halálát követően örökösei műhelye még itt működött-e tovább. A felvétel készítője Zelesny Károly (1848–1913) viszont csak 1872-ben érkezett Pécsre. 1875-ben Pécs főutcájában volt műterme (Király utca 8.). Több elismerése közül a cégjelzésébe is belevette az osztrák Ipari Egylet kiállításán Bécsben 15.(Városi Mérnöki Hivatal Kezelőtiszt: Pehr Nándor), Pécs-Baranyai Címtár 1928: 15. (kezelő tisztek: Pehr Nándor és Fekete József). Az 1930-as címtárban nem szerepel a mérnöki hivatal állományában.
