Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET - Mendöl Zsuzsanna: Pécsi asztalosmunkák a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből
Pécsi asztalosmunkák a Janus Pannonius Múzeum gyűjteményéből 497 Pécsett 1798. november 20-án született [II.] Beer Mátyás, szülei a Pécs-Belvárosi Plébánia anyakönyvi bejegyzése szerint Mathias Beer magister arcularius , anyja ?eresia Kleisner volt. Az ő életéről, pályafutásáról már több adatunk van. Pehr Erzsébettől (Szeles Ferencné) a múzeum birtokába jutott, fent említett tárgyakat az ő munkájának tartom. Életrajzi dátumán csupán a születési évén kellett a korábbi publikációmhoz képest ( Mendöl 1977: 219–229.) módosítani, mert akkor születési évét a halotti anyakönyvben írt életkor levonásával állapítottam meg. Beer Mátyás (Pécs, 1798. november 20. – Pécs, 1866. november 19.) tanulóideje alatti lakóhelyéről még nem sikerült közelebbit megállapítani, vagyis hogy 1804-ig a Lyceum utca 1./Kossuth (ma Király) utca sarkán lévő házból hová költöztek. Valószínűleg a Szigeti Külvárosba, ahol a következő évben apja elhunyt. Talán utolsó foglalkozása ott ács volt, mert halálakor ezt nevezik meg mesterségének. A normáliskola első osztálya névsorában 1810-ben fordul elő a neve (10 évesnek említik). Majd 1815-ben a normáliskolát látogatók év végi értékelő lajstromában a 31. sorszámon említik Beer Mathiast, Holitz József asztalosmester 16 éves tanoncát, aki jó minősítést kapott (MNL BaML VIII. 192). Holitz József 1807-ben a céh élén álló mester volt (MNL BaML IX. I.). Beer Mátyás asztalos tanonc évei alatt apja már nem élt, ezért kellett a szakmát más asztalosnál tanulnia, aki még apja halálának évében, 1805. október 8-án feleségül vette megözvegyült anyját, Teréziát, Beer Mátyás 28 éves özvegyét. 4 Erre utal az is, hogy az asztaloscéh tanoncelbocsátási jegyzőkönyvében a három éves tanulóidő leteltével Holitz József (1774–1857) mostohafiaként 5 szabadítja föl Beer Mátyást, Kleiszner Lőrinc és Johan Stix mesterek jelenlétében, miután a tanonc rajziskolai bizonyítványát bemutatta, és 3 forint 20-at a céh pénztárába befizette 1815. december 26-án. Nem ismert, hogy vándorlása során hol tökéletesítette mesterségbeli ismereteit. Mindenesetre a pécsi asztalosok céhébe csaknem húsz évvel később jegyezték be mesternek 1834. március 9-én, remeklését nem említik. Pécsi polgárjogot 1837-ben szerzett. 1841-től 1856-ig ( Madas 1978: 520.) lakott a mai Munkácsy Mihály (egykori Nepomuk) utca 31. szám alatt. A Belvárosi Plébánia halottak anyakönyvében elhunytakor (1866. nov. 19.) a lakcíme: Pécs, Nepomuk utca 24., vagyis valószínűleg ugyanott, az előbbi helyen, de nem az ő tulajdonában lévő házban (a mai Munkácsy utcában) lakott. Ez a telek északra határos volt azzal a telekkel (arról válhatott le), amelyen a Perczel utca 28–30. szám alatt 1763–1794-ig a két különvált házhely egyikén Beer József ács élt. 4 Holitz József Csehországból 30 éves nőtlen, Szigeti külvárosi asztalos és ?erésia Beer özvegy 28 éves ugyancsak Szigeti külvárosból házasságot köt 1805. október 8-án. Tanúk: Josephus Baumgartner és Laurentius Kleisner 5 Köszönöm Borsy Judit levéltárosnak a céhiratok német szövegeinek kibetűzésében és értelmezésében nyújtott segítségét.
