Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Josef Schwing: Bolyongó helynevekről. Megjegyzések Tóth Endre „Pécs Quinqueecclesie nevének eredetéről” című cikkéhez
Bolyongó helynevekről 415 a helység jelölésére. A szerzők figyelmét elkerülte, hogy a latinban a módbeli segédigének nincs formális optatívusza, hanem azt a jövő idő (futurum) fejezi ki. A helyes fordítás tehát: „Püspökség, mely neveztessék Quinqueecclesiensis-nek”. A német fordítás „werden” igéje sem jövő, hanem jelen idejű szenvedő funkcióval rendelkezik. 22 Ez a tény feleslegessé is teszi a vocabitur szó jelentését és használatát terjedelmesen taglaló, szofisztikus próbálkozásokat (vö. Tóth 1991: 105.). A helységnév az elsődleges, a püspökség neve pedig a másodlagos – és nem fordítva. Az egyházi hagyománynak megfelelt, hogy a püspökségek megnevezésénél előnyben részesítették a helységnév latin változatát, amennyiben ilyen létezett (és Pécs esetében létezett). A névnek, amint már kifejtettük, kiemelkedő összekötő szerepe volt az adott kor és az antikvitás, a kereszténység kezdetei között. Amennyiben nem létezett latin név, úgy a magyar helységnevet vették át többnyire változatlan formában. A püspökségek székhelyét már kezdettől fogva melléknévi szerkezettel jelölik, ez a gyakorlat ma is érvényes, és a világon mindenütt elterjedt. Érinti többek között mind a 12 magyar püspökséget, melyek közül a legfiatalabb a kaposvári: Dioecesis Kaposvarensis (1993). Tóth más helyütt lehetségesnek véli, hogy az 1009-es alapítólevélben a püspöki székhely neve még nem is szerepelt, mert még nem dőlt el, hol lesz a székhely, és a püspök talán a (csak később, 1015-ben alapított!) pécsváradi apátságban rendezte be rezidenciáját. 23 Tóth azonban feltételezi, hogy Salzburgnak információkkal kellett rendelkeznie a keletkező magyarországi egyházi szervezetről és tudnia kellett az Episcopatus Quinqueecclesiensis nevezetű püspökségről is. Erre lehetőséget kínált a bambergi dóm 1012-es felszentelése (három évvel a püspökség megalapítását követően), amelyen Asztrik (Ascherich), későbbi pécsváradi apát, és a salzburgi érsek is jelen voltak, s bizonyára a magyarországi egyházról is szót ejtettek. Ez azt jelentené, hogy a püspökség neve ekkor már létezett (vö. Tóth 1991: 103.). Meg kell jegyeznünk, hogy Asztrik mint „Ungrorum episcopus” István király megbízásából vett részt a bambergi püspökséget is megalapító 1007-es frankfurti zsinaton (tehát a püspökség alapítása előtt), ahol Hartwig salzburgi érsekkel is találkozott (vö. Györffy 1992: 42. köv.). A zsinat előtt biztosan nem tartották titokban a tervezett magyarországi püspökségalapításokat. Így kizárható-e, vajon, hogy már ekkor is elhangzott Quinque Ecclesiae , mint jövőbeni püspöki székhely neve? 24 22 Téves a különböző más tanulmányokban is szereplő fordítás: [mely] Pécsnek fog neveztetni, helyette Pécsinek neveztessék helyes. Korábbi, 1991-es publikációjával ellentétben ez utóbbi értelmezés mellett foglal állást Tóth 2015 is. 23 Vö. Tóth 1991: 105. A 2015-ös tanulmányban már nem említi. 24 Vö. Schwing 2009: 35 . – Tóth 2015: 18. és az 51. végjegyzet itt először említi az 1007. évi frankfurti találkozást, és beismeri, hogy a név már előzőleg is ismert lehetett.
