Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Josef Schwing: Bolyongó helynevekről. Megjegyzések Tóth Endre „Pécs Quinqueecclesie nevének eredetéről” című cikkéhez
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 412 2. Salzburg részéről abszurd dolog lett volna egy félresikerült, nem teljes oklevéllel, a D O.II.165 számúval, megjelenni III. Henrik császárnál. Ugyanis akkor be kellett volna mutatni a D O.II.275 sz. dokumentumot is, amely nem más, mint a D O.II.165 kiegészí tése. Erről viszont sehol szó nem esik. 3. A fő érv, melynek alapján tarthatatlan, hogy a D O.II.165 Koller által feltételezett hamisítványa az Arnolfinummal együtt a 11. századból származna, abban áll, hogy D H.III.260 és D H.IV.4 oklevelek kiállításához nem a D O.II.165, hanem a D O.III.1 számú került bemutatásra és megerősítésre. Ezt az oklevelet Koller figyelmen kívül hagyja. 4. E kérdések feldolgozása során kapcsolatban álltam Heinrich Koller rel, és megkérdő jeleztem a téziseit. Válasza így hangzott: „Mindezt újra kell értékelni.” 16 5 . Tóth (1991) a Kollerféle feltevés alátámasztására közli, hogy az Arnolfinumban szereplő zalavári apátságot a valóságban csak 1019-ben alapította I. István király. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy az Arnolfinum csak 1051-ben keletkezett. Ezzel szemben Cs. Sós Ágnes és Szőke Béla Miklós egyértelműen utalnak arra, hogy Zalaváron már a Karoling-korban kolostori élet zajlott (vö. Schwing 2009 : 29. köv.). D O.II.275 982. május 18-án II. Ottó császár Tarentben megerősítette Salzburg összes karantán birtokait (nem a pannóniaiakat). Ez az oklevél kétség kívül valódi. Arra, hogy ezt az oklevelet egy korábbi megerősítés is megelőzte, mégpedig a D O. II.165, a pręceptio Arnolfiregis mellett egy további bizonyíték is van: „ sicut ab antiquis regibus videlicet vel imperatoribus et noviter a nobis traditę et confirmatę sunt.” 17 D O.III.1 A fiatal III. Ottó király 984. október 7-én, Mainzban keltezett további megerősítő oklevele, amely az összes birtokot felsorolja, egy 13. századi másolatban maradt fenn. A szövegben reflektált történelmi konstelláció az oklevél valódisága mellett szól. A birtokmegerősítésre olyan időpontban került sor, amikor 16 „Das muss alles neu bewertet werden.“ 17 [amint azt a korábbi királyok és császárok, valamint újabban mi is hagyományoztuk és megerősítettük]. Vö. még: Erben 1909 : 48.
