Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A szászvári vár régészeti kutatása 399 tett ( ötödik építési periódus ). A 15. század folyamán három szakaszban külső falakkal és köríves alaprajzú tornyokkal erősítették meg az először 1439-ben már várnak is nevezett épületet. A 15. század végén Ernuszt Zsigmond püspök (1473–1505) (hatodik építési periódus) építtette fel a belső vár keleti palotaszárnyát, amelyet már reneszánsz kőfaragványok díszítettek. Az átépítés során a régi kaputornyot öregtoronnyá alakították, és egy új kaput nyitotta a belsővár déli falán. A megemelt szintű várudvaron kutat ástak. A 16. század első felében új, nyolc toronnyal ellátott külső farendszer épült a lebontott régi helyett a vár körül ( hetedik építési periódus ). A vár 1543-ban került a törökök kezére, akik nahije székhelyévé tették. Szigetvár elfoglalása (1566) után ugyan Szászvár elvesztette katonai jelentőségét, de a török korban végig lakták, és a tizenötéves háború pusztításai után, a 17. század első felében újjá is építették ( nyolcadik építési periódus). Végül az 1660-as és 1680-as évek háborúi során dőlt romba a középkori épület, és egy vályogépület emeltek az északkeltei török épület romjaira (kilencedik építési periódus). A romokat csak száz évvel később, az 1770-es években, Klimó György püspök bontatta el, a vár legrégebbi részének, a nyugati palotaszárnynak a kivételével, amelyet renováltatott és plébániaházzá alakíttatott a déli külső várudvar helyén felépített új barokk plébániatemplom mellett. A plébániaház a 19. század elején és a 19. század közepén két nagyobb átalakításon esett még át ( tizedik és tizenegyedik építési periódusok ), amelyek során a belső szerkezetét teljesen átformálták. Irodalom Áldásy A. 1903: Alsáni Bálint bíbornok. Magyar Történeti Életrajzok. - Budapest, 135 p. Buzás G. – Orosz K. 2010: A visegrádi királyi palota. - Budapest, 421 p. Buzás G. 1994: A kápolna és az északkeleti palota építéstörténete. - In: Buzás G. (szerk.): A visegrádi királyi palota kápolnája és északkeleti épülete. Visegrád Régészeti Monográfiái 1. Visegrád, pp. 113–125. Buzás G. 2009: A nagyvázsonyi vár. - In: Buzás G. – Orosz K. – Vasáros Zs. (szerk.): Reneszánsz látványtár, Virtuális utazás a múltba. Budapest, pp. 391–397. Buzás G. 2013/a: Előzetes jelentés a szászvári vár 2013-as ásatásáról. - Archeologia – Altum Castrum Online. 2013. ( http://archeologia.hu/content/archeologia/193/ szaszvar-jelentes.pdf ) Buzás G. 2013/b: Sárkány Ambrus érdi udvarháza. - Archeologia – Altum Castrum Online. 2013. ( http://archeologia.hu/content/archeologia/153/buzas-gergely-erdi-kastely.pdf ) Buzás G. 2013/c: A kisnánai vár története. Archeológia Könyvek 2. - Visegrád, 54 p. Csánki D. 1897: Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában, III. - Budapest, 537 p.
