Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 388 2015-ben, a külső várfal északi szakasza mögé épített újkori gazdasági épület bontása során, a külső várfal északi oldalfelező tornya mögött feltártuk egy kőépült nyugati falát, amely dél felé rendes falsarokkal zárult. Ez a fal másodlagosan épült hozzá a külső várfal belső oldalához, és északi sarka már ráépült a korábbi északi külső várfal visszabontott tetejére. A fal alapozásának teteje magasabban helyezkedett el a korábbi várfal visszabontott faltetejénél, tehát a várfal bontására már jóval az épület felépítése előtt sor kerülhetett. Ezek szerint az új külső várfal felépítése után a korábbi külső falrendszert lebontották. Sajnos semmilyen információval nem rendelkezünk e relatív építési periódusok abszolút keltezéséről. Kőfaragványok A vár kőtári anyagában több töredéke maradt fenn egy kisméretű reneszánsz keresztosztós ablaknak (24. ábra). Az ablak szárkövét reneszánsz növényi ornamentika, az osztókat kyma taggal keretelt tükrök, illetve a két osztó kereszteződésnél egy rozetta díszíti. Az ablakkeret közeli párhuzamai Pécsről, a Munkácsy utca 5. számú városi házból ( G. Sándor 1984: 75–76. kat. 53– 59; 47–54. képek) és Márévárból ( G. Sándor 1984: 77–78. kat. 65–66; 67–69. képek) ismeretesek. Ez utóbbi jól keltezhető az 1526–1543 közötti időszakra, Bakics Pál familiárisainak: Nagy Zsigmondnak és Tardosi Istvánnak a birtoklása idejére. 4 Valószínűleg 4 A máréi faragványokon feltűnő, szablyát tartó kart ábrázoló címer ( G. Sándor 1984: 76. kat. 60., 62., 58–61. képek) nem azonos sem a várat 1526-ig birtokló Várdaiak, illetve a várban élő Várdai János feleségének, Ráskay Krisztinának címerével (mindkét család a Gútkeled nemzetség farkasfogas címerét használta), sem a várat 1526 után elfoglaló Bakics Pálnak a címerével (Bakics címere oroszlánnal küzdő lovast ábrázol). Bakics azonban Márét átengedte két familiárisának, Nagy Zsigmondnak és Tardosi Istvánnak, akik 1533-ban János király hűségére tértek, és ezért 24. ábra: Későreneszánsz keresztosztós ablak a vár kőtár-kiállításán (fotó: Buzás Gergely, 2016)
