Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A szászvári vár régészeti kutatása 377 előkerült, amelyek alapján az ajtókat félköríves formában lehet rekonstruálni. Feltehetően ebben a periódusban készült a belső várudvar első kőburkolata, amely az északi palotaszárny ajtajainak küszöbszintjeihez igazodott, de dél felé, a kaputorony irányába lejtett. Az északi palotaszárny emeletére eredetileg feltehetően nyugati palotaszárny udvari lépcsőtornya vezethetett fel. Az északi palotaszárny emeletét az igen vékony földszinti homlokzati- és válaszfalak alapján nagy valószínűséggel egyetlen teremként rekonstruálhatjuk, melynek déli homlokzata nem a földszinti helyiségek déli homloktara felett, hanem a földszinti támpillérek által hordozott íveken képzelhetjük el. A konyha külső kemencéje Az északi szárny kiépítésével függhetett össze a konyha átalakítása is. Ekkor szüntethették meg a bent álló régi tapasztott agyagkemencét, és helyette egy észak felé kinyúló, nagyméretű, kőből épült külső, kerek kemencét építettek már kőből (3. ábra/ 3). A külső kemence alapozását már a hamis Mária dénárral (1384–1387) keltezett szemétrétegbe ásták bele. A kemence befelé néző szája előtt cseréptöredékkel kitapasztott tűzhelyet tártunk fel, ami felett a második hamus rétegben I. Ulászló 1440–1444 között vert dénárja került elő ( Nagy 2014: 4.), így a tűzhely, illetve a vele összefüggő kőkemence építésnek még mindenképen ezt megelőzően kellett lezajlania. Az Albeni-kályha és az ötödik periódus keltezése Minden bizonnyal az északi szárny emeleti nagyteremnek a fűtését szolgálta az a csempés kályha, melynek számos csempetöredéke még Gerő Győző és G. Sándor Mária ásatásai során kerültek elő, de egy-két kisebb töredékét mi is megtaláltuk a konyha területén (18. ábra/ 2–6). A kályha csempéin Zsigmond király, az Albeniek és Eberhard zágrábi püspök címerei is megjelennek ( Gerő 1999: 142., 181. kép), ami a kályha keltezését Albeni János pécsi püspökségének kezdete (1410), és Eberhard püspök halála (1419) közé teszi ( Fedeles 2009: 116–120.). Nagy valószínűséggel erre az időszakra, azaz Albeni János püspökségére keltezhető az ötödik építési periódus. Az 1410-es években kialakult négyszögű vár különálló kaputornyával és L alakú palotaépületével a Zsigmond-kor egyik jellegzetes vártípusának képviselője: elrendezése közeli rokona a korabeli Gyula ( Feld 2000: 256–280. , 264 – 276 .) , Kisnána ( Buzás 2013c ) és Nagyvázsony ( Buzás 2009: 390–397.) várépületeinek.
