Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 374 keleti lépcsőtorony felépítése miatt itt is minden bizonnyal ajtóvá alakított régi ablakot: a torony és az épület belső válaszfala közé egy új, osztatlan ablakot vágtak. Ennek északi fülkekerete, és teljes északi szárköve, és valamint a könyöklőkő északi végének csonkja került elő ( Gerő 1999: 138–139. képek). A szárkőben megfigyelhető az ablaktábla sarokvasainak helye. Az ablak profilja megegyezik az alatta, a földszinten elhelyezett ablak profiljával. Könyöklőjének küldő oldala ugyanúgy rézsűs megoldású lehetett, mint az első periódus ablakainak könyöklői. Az ablak déli felét és záradékát egy újkori ablaknyílás pusztította el. Az árnyékszékek Pontosan nem keltezhető, de legkorábban ebben a periódusban épülhetett fel a palotaépület déli homlokzatának keleti szélére egy kettős árnyékszékakna, ugyanis ez utólag épült a palotaépület falához és a nyugati belső kerítésfalhoz egyaránt (14. ábra/ 1). Az aknát egy hevederívre támaszkodó fal két részre választja. A nyugati rész a palotaépület magasföldszintjéről nyíló árnyékszékhez tartozhatott, ugyanis az akna felett előkerült az árnyékszékajtó fülkéjének már az újkori járószinthez igazodva később befalazott alsó része. 3 Az ajtó fölső részét egy újkori ablak pusztította el. Az ajtófülkét jól láthatóan utólag vágták bele a palota falába. A keleti akna minden bizonnyal egy emeleti árnyékszékhez tartozott, de felette az emeleti szinten a középkori falazat olyan mértékben elpusztult, hogy ott az árnyékszéknek már nem lehetett a nyomát megfigyelni. A kőtári anyagban van azonban egy nagyméretű erkélytartó konzol, amelyről elképzelhető, hogy eredetileg ehhez az emeleti árnyékszék-erkélyhez tartozott. Az árnyékszékakna keltezéséről csak annyit tudtunk biztosan megállapítani, hogy a 2. építési periódusban épült belső körítőfalnál későbbi, de a déli oldalához utólag, a 6. periódusban hozzáépített délnyugati épületnél korábbi. A kőfaragványok Az építkezések a harmadik építési periódusban is hasonlóan magas színvonalat képviseltek, mint az elsőben. A kőfaragványok minősége és tufa anyaga is az első periódus faragványaival azonos, az új ablakok profilja alig tér el az első periódus földszinti ablakaitól. Mindez világosan jelzi, hogy a két periódus között nem telhetett el hosszú idő, és valószínűleg az építőműhely is ugyanaz maradt. 3 A befalazásnak az újkori járószint alatti része csak hevenyészett rendes falsík nélkül rakott kőfal. Az újkori járószint felett a befalazásban egy téglákkal körülrakott gerendafészket figyeltünk meg.
