Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Buzás Gergely: A szászvári vár régészeti kutatása
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54 347–401. Pécs, 2017 A szászvári vár régészeti kutatása Buzás Gergely Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeuma, H-2025 Visegrád, Fő utca 23. e-mail: buzasgergely@visegradmuzeum.hu Kulcsszavak : Szászvár, udvarház, kastély, vár, plébániaház, pécsi püspökség, törökkor, gótika, reneszánsz, barokk Keywords : Szászvár, Manor house, castle, parish house, bishopric of Pécs, Era of Turkish occupation, Gothic, Renaissance, Baroque Absztrakt A szászvári vár a magyar késő középkori püspöki birtokközpontok egyik legjobban ismert példája. Fél évezredes építéstörténete során udvarházként jött létre a 14. század második felében, majd a század végén kastéllyá, a 15. században pedig végül várrá alakították át. A középkor után végig lakott maradt a török hódoltság alatt is, a 18–20. században pedig plébániaházként élt tovább. Változatos történetének emlékeit több évtizedes régészeti kutatások tárták fel, és ezeknek köszönhetően ma frissen helyreállítva egyedülálló emléke a Dél-Dunántúl késő középkori és koraújkori építészettörténetének. A vár története Történeti források Szász mezővárosa a középkorban fontos szerepet játszott a pécsi püspökség életében, ugyanis a mohácsi udvarház és a pécsi vár mellett a püspöki birtokok harmadik tömbjének a központja volt. Miután pedig felépült a vára, az a pécsi püspök második vára lett a pécsi rezidencia mellett. A püspök további várakkal nem is rendelkezett. Ennek a kiemelt gazdasági szerepkörnek köszönhető, hogy a mezőváros a Mecsekhát legjelentősebb településének számított ezekben az évszázadokban. A ránk maradt történeti adatok hiányosan bár, de alapjaiban megismerhetővé teszik a település történetét. Az írott forrásokban először a 13. század első felében tűnik fel. Ezt követően az 1334-es pápai tizedjegyzék említi. 1347-ben a pécsi káptalan egyik oklevelében szerepel ( Gerő 1999: 110.). 1401-ben a falut vásáros helyként említik (Csánki 1897: 450.). 1408. november 21-én XII. Gergely pápa egy évi és negy-
