Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
Az avarok meghatározása és mitológiája 325 együtt a tűznek, a víznek és a kardjainknak mutatunk be áldozatot” (Euagrius: Vita Pancratii 90., Szádeczky-Kardoss 1992: 74–75.) . A bizánci kersztény leírások többször megerősítik, hogy az avarok nemcsak barbárok és nomádok, de alapvetően pogányok is. 85 Ezek a források nyilvánvalóan lenézőek velük szemben, mégis kiderül belőlük valamiféle kevert, összetett hiedelemvilág: fetisizmus (kardkultusz, illetve amulettek, stb.), totemizmus (bálvány állatok) ( Juhász 1981), 86 és dualisztikus gnoszticizmus(?) (tűz-víz). További összetevő a sámánizmus ( bokolabras ) 87 és táltosok(?) (lóáldozat – lovas sírok) jelenléte. Más kutatók a sztyeppei népek hiedelemvilágát általánosan felső-égisten hitként határozzák meg. 88 7. A kagán fiai halálakor 598 körül 12 napos gyászt és halottsiratást tartott ( Theophylactus VII, Theophanes 6092: 15., Szádeczky-Kardoss 1992: 126., 128.) 8. A Priscus által feldúlt gepida falvakban tartott ünnepség valószínűleg inkább germán szertartás volt ( Theophylactus VIII: 2,10–4,3., Theophanes 6093, Cedrenus I. pp. 702–703., Xantophulus XVIII: 37., Szádeczky 1992: 134–135., Kiss P A: 2010), így csak a felsorolás kedvéért szerepel a főként keleti jellegű avar hitvilág írott emlékeinek ismertetésekor. A képi ábrázolások többet mutatnak az avar mitológiából: feltételezhető, hogy sokszor nem annyira szertartásokat, vagy mágikus cselekedeteket, mint inkább ősi mitológiai alakokat és történeteket idéznek. 1. Állatok ábrázolása. A valós állatok 89 akár totemisztikus hagyományokat is őrizhet. A griff, 90 a kentaur (nagyszentmiklósi kincs 7. kancsó) és az emberfejű állatok (nagyszentmiklósi kincs 2. és 7. korsói, stillfriedi korongcsüngő, porhlitzi szíjvég, debreceni áttört szíjvég?) ábrázolása viszont antik eredetű átvétel Közép-Ázsia és Délkelet-Európa 85 Vida 2002: 179., Miracula Sancti Demetrii I: 148., Theodoros Syncellus I I: 298,1–4., XV: 304,4–16 Szádeczky 1992: 116., 186., Euagrius: Vita Pancratii 90., Theophylactus VI: 2–11., Theophanes: 6090-6091., Szádeczky 1992: 75, 97, 110. – Ugyanakkor a türkökkel kapcsolatban a forrás a levegő és föld mellett szintén kiemeli a tűz és a víz imádását, de politeizmus helyett egy teremtő isten tiszteletéről beszél csak ( Theophylactus VII: 8,14–15.). 86 A totemizmus emléke a népvándorlás korában már csak elmosódva élt ( László 1946: 104.). 87 Az avarokkal rokon türkök vallási formája a felső sámánhit lehetett, vagyis egy szent ember (a sámán) közvetített a való világ és a túlvilág között. A letelepedő nomádok átvehették földművelő szomszédaik „fejlettebb” vallását, de a sámánisztikus hitvilág elemeit még sokáig megtartották ( Fodor 2005: 26.). 88 A Kárpát-medencei keleti nomádok hite a türkökhöz hasonlóan az egyisten hiten alapuló tengrizmus volt ( Fodor 2011: 24.). Tengri = ég , ahol az isten lakik. Ennek ellenére a politeizmus nyomai is felismerhetők a türköknél pl. a Föld-Víz isten megnevezésekor ( orkhoni feliratok , Keleti old. 10. – Kakuk: 1986: 62.). Az ember az Ég és a Föld között él középen ( orkhoni feliratok , Keleti old. 1. – Kakuk 1986: 60.). A kagánok hatalma az Égből származik ( orkhoni feliratok – Déli old. 1. Kakuk 1986: 58.). 89 Bronzvereten sok más állat mellett ragadozómadár és oroszlán ábrázolása látható, melyek legnagyobb számban talán Komáromban kerültek elő ( Trugly 1994), míg vadkan ábrázolás a bőcsi kör leletei között ( Garam 1981). A jutasi agancsvégen kutya, vaddisznó jávorszarvas, a pécsi csontfaragványon vágtató lovak (?) ( Kiss A 1977: 18, Pl. I.), a mokrini tégelyen vadkecske, párduc, róka ( László 1946: 71.), a sótartókon pedig legtöbbször szarvasmarha. 90 Az eredetileg Apollo kocsiját húzó griffek germánoktól való átvétele elvethető ( Fettich 1937: 10., 144.), nagy tömegű speciálisan avar ábrázolása pedig kimondottan a Kárpát-medencében alakult ki ( Madaras 2006 315), több műhelykörrel ( Fancsalszky 1999: 343.).
