Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei
Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében... 279 leti oldalon, a székesegyház falának lábazata előtt 1922-ben Szőnyi Ottóék elbontották a kultúrrétegződést, és a területet homokkal töltötték vissza. A nyugati oldalon a munkaterület déli végétől indulva szintén bolygatott a terület, a beásás széle a munkaterület délnyugati sarkától indult. Északkeleti sarok (13. ábra) A mai felszíntől a természetes talajszintig átlagosan 1,10 méter vastag a rétegződés, amely fentről lefelé: 1. modern kőburkolat 2. burkolat alapozása (meszes, homokos anyag) 3. kevert, kavicsos, köves szürkésbarna töltésföld 4. szürkésfehér meszes, habarcsos, kavicsos réteg – a középkori/hódoltság kori külső térszín 5. köves-téglás omladékréteg szürkésbarna humuszos földdel – a Cella Trichora pusztulásából származó anyag és természetes feltöltődés 6. barna, homogén, humuszos föld – természetes talaj legfelső rétege. Levonható következtetések: – A barna, homogén, humuszos föld megléte azt bizonyítja, hogy a római korban felszínmélyítés, mesterséges szintalakítás nem történt a területen. (A székesegyház északnyugati tornya körül ez a réteg már hiányzik.) 13 – A Cella Trichora alapozása és felmenő falazata a természetes talajszinthez igazodik, így földfelszíni építmény. 14 – A vastag (átlagosan 0,40 méter) pusztulásréteg az jelzi, hogy a Cella Trichora a népvándorlás kor időszakában használaton kívül volt, folyamatosan pusztult. Nyugati metszetfal (14. ábra) A mai felszíntől a természetes talajszintig 0,70–1,00 méter között változik a rétegződés vastagsága. A munkaterület nyugati oldalán a felszín mind dél, mind nyugat irányban erősen lejt. Rétegrend fentről lefelé: 1. modern kőburkolat 2. burkolat alapozása (meszes, homokos anyag) 3. kevert, kavicsos, köves szürkésbarna töltésföld, foltokban mész és homok 4. barna, kemény, téglaszemcsés réteg – a középkori/hódoltság kori külső térszín 13 Tóth Zsolt által tett személyes megfigyelés a 2013. évi csapadékvíz elvezetés korszerűsítéséhez kapcsolódó árkokban az északnyugati torony északi és nyugati oldala mellett. 14 Szőnyi Ottó és Fülep Ferenc megfigyelései alapján ezt már valószínűsíteni lehetett. Leírásaik alapján az északi irányban emelkedő természetes talajszintet a Cella Trichora belső terében lépcsőzéssel követték: a centrális tér padlószintje 25-27 centiméterrel magasabban fekszik, mint a narthex (ajtónyílás) küszöbszintje ( Fülep 1960 : 83 – 84 .). A keleti apszis padlószintje egy lépcsőfoknyival (26 cm) magasabban fekszik, mint az épület hajója ( Szőnyi 1927 : 177.). Előbbiek alapján a Cella Trichora belső terében három, délről északi irányban emelkedő szint különböztethető meg. A Janus Pannonius utca 10. területén feltárt másik Cella Trichora épületnél a déli bejárat előtt két fok lépcsőt lehetett megfigyelni ( Tóth Zs. 2011b : 7–8.). Ez alapján itt sem zárható ki ennek megléte. A felszíni épület jelleget azért is fontos kiemelni, mert a szakirodalmi leírásokat félreértelmezve Gábor Olivér munkáiban pont az ellenkezőjét állítja, mint a valóság, azaz szintcsökkenésről és részlegesen földbe süllyesztett épületről ír. Erről legutóbb: Gábor 2013 : 211.
