Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

RÉGÉSZET - Tóth Zsolt: Régészeti kutatások Sopianae északi temetőjében: az I. számú Cella Trichora 2013–2014. évi kutatásának eredményei

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 272 A régészeti munka első szakaszaként eltávolításra került a Cella Trichora régi védőépülete és az 1922. évi északi feltáráshatár közötti terület modern be­töltése a természetes talajszint alatti 0,2 méter mélységig. (A mai felszíntől kb. 1,20 méter mélység.) Nyugatról a Cella Trichora első és második pillére között az árkot teljes mélységéig feltártuk. (5. ábra) Az árokban a következő megfigye­léseket lehetett tenni: A/ Möller István nagyon masszív védőépületet építtetett a Cella Trichora köré. Nemcsak felülről fedte be vasbeton védőtetővel, hanem oldalról is védő­fallal vette körbe egészen az alapozás aljáig. Ennek alsó része téglafalazás volt, amelyen betonfal állt. A védőfal alja a mai felszíntől 2,60 méter mélységben, a Cella Trichora falalapozásának aljánál jelentkezett. A Cella Trichora felmenő falának magasságában a beton külső oldalára még bitumen szigetelés is került. B/ A védőépület oldalfalának külső oldala mögött a munkaárok alján a Cel­la Trichora falának és pilléreinek irányához igazodó betonelemekből épített dréncső futott körbe. Az árok betöltése (a Szőnyi Ottó által feltárt terület) ök­lömnyi nagyságú kőzúzalékból és nagyobb terméskő darabokból állt. Az újonnan kutatható terület mindössze 20 négyzetméteres volt. (6. ábra) Ott hat objektum került elő: három középkori sír a székesegyház nyugati bejá­rata előtt (1., 3. és 4. objektum), egy középkori eredetű épület kőalapozásának északkeleti sarka (2. objektum), valamint két római kori gödör alja (5. és 6. objektum). 6. ábra: A 2013. évi kutatás eredményei (készítette: Tóth Zsolt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom