Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Nagy Balázs– Gábor Olivér: Lugio északi vicusának éremanyaga az 1999–2000. évi feltárás alapján (Dunaszekcső, Szent János-hegy)
Lugio északi vicusának éremanyaga az 1999–2000 . évi feltárás alapján 257 gyen kerültek elő. A vicus ban és környékén Kr. u. 1. századi bennszülött házat, hamvasztásos sírt, Kr. u. 2–3. századi iparostelepet (fazekas- és pékkemencékkel), Kr. u. 3–4. századi hypocaustum mal és vízelvezető csatornával ellátott freskós épületet és sírkamrát is magában foglaló ókeresztény temetőt sikerült megtalálni. ( Gábor 2016: 282.) A Kr. u. 5. század elejéről gödrök és besimított díszű kerámiatöredékek kerültek elő a vicus ból. A vicus próbafeltárása (1999–2000) A feltárás a Szent János-hegyen, az egykori római táborhoz tartozó északi vicus területén három szelvényben folyt. A legfelső (legkésőbbi) 1. római réteget a zöld mázas és besimított díszű kerámia, valamint néhány szemetesgödör magasan való indulása alapján a Kr. u. 5. század elejére datáltuk (1., 2., 3., 20. és esetleg a 16. objektumok). A következő 2. szintet a Kr. u. 4. század vége jelentette az 1. padlószinttel, és a hozzá tartozó cölöplyukakkal (az 1/1. szelvényben a 4., 9., 5., 6., 7., 8., objektumok, valamint az 1/2. szelvényben a 13., és 23. objektumok). Ez utóbbi cölöplyuk lösztéglás kibélelése okán a szintkülönbség ellenére is a 4., 9. objektumokhoz áll közel. A 3. szinten (Kr. u. 4. század közepe?) volt az 1/2. szelvényben levő két objektum: egy sütőfelület és több gödör, melyek két padlószint között indultak (10., 14., és 22., 26. objektumok). A 4. szinten (Kr. u. 4. század első fele?) volt a 2. padló szintje, melyhez cölöplyukat viszont nem találtunk. Az 5. szinten (Kr. u. 4. század eleje?) volt a vízelvezető árok (19. objektum), valamint a felette fekvő, elszenesedett gerenda, mely követi az árok nyomvonalát (12. objektum). A 6. szinten (Kr. u. 3. század vége?) kemencék és a hozzájuk tartozó tároló gödrök voltak (11., 15., 16., 17., 18., 20., 21., 24., 25., 27., 29. objektumok). A 7. szinten, az 1/3. szelvény nyugati részén egy mesterséges, mély árkot találtunk, mely már a korábbi római időkben is létezhetett, hiszen később a kemencéket ennek az ároknak a keleti falába mélyítették be. Az árok betöltése vegyes, kevert volt. A felső 1 méteres rétegben 19. századi ezüstpénzek is előkerültek, ami azt mutatja, hogy az ároknak még a múlt században is volt valami markánsabb mélysége. Ma már csupán egy kisebb dellés látszik a felszínen. Korai római rétegeket tehát két helyen találtunk: az 1999. évi 1. kutatóárok déli részén, az 1. szelvényben levő omladékfal alatt, valamint a 2000. évi 2. kutatóárok 3. szakaszának nyugati felében és az 1/3. szelvény nyugati harmadában.
