Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Kovaliczky Gergely: Sopianae első periódusa
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 246 21. ábra: Firmamécses a Nagy Lajos Gimnázium udvarán feltárt temető 25. sírjából (fotó: Füzi István) Utak A kutatás előtt már a kezdetektől fogva nyilvánvaló volt, hogy a település létrejöttében kiemelkedő szerepet játszott annak közlekedés-földrajzi fekvése ( Radnóti 1940). A feltárások során eddig a Kossuth téren és feltételesen a Hal téren került elő az első periódusra keltezhető útnyom. A Kossuth téri útszakasz használata az első periódus során megszűnt. A Hal téren előkerült út, és a Rákóczi út mentén feltárt korai temetkezések alapján a településen keresztülvezető kelet–nyugati útszakasz a mai Rákóczi út vonalával esik egybe. Dél felé a Pécsi-víz mocsaras vízfolyása akadályozta a települést közvetlenül elhagyó út létesítését, ezért ebbe az irányba a mai Mohácsi út térségében, a településtől délkeletre elhelyezkedő löszháton kereshetjük a Mursa irányába vezető utat, melynek vonalvezetését több településnyom és egy temető is kijelöli ( Bertók – Kovaliczky 2009 : 40 – 41 ., Maráz 2013 : 90 . ). Az észak felé kivezető út a Mecseken át, a Tubes alatti nyergen, a Lapison keresztül haladt a Kapos irányába, mint azt az ott feltárt 3. századi őrtorony is bizonyítja ( Márfi 1982). A temetkezéseknél a már említett északi temetőrész jelöli ki haladási irányát. A település kiterjedése A település kiterjedését az eddigi kutatások pozitív, illetve negatív eredményei alapján lehet lehatárolni (22. ábra): a Rákóczi úttól délre elterülő településrész déli határát kijelöli a volt I?úsági háztól keletre végzett próbafeltárás, a Móricz Zsigmond téren végzett leletmentés (Janus Pannonius Múzeum Régészeti adattára, továbbiakban JPM Rég. Ad.: 1357/83), és az Árkád áruház építését megelőző feltárások eredményei. Miután egyik esetben sem került elő az első
