Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Kovaliczky Gergely: Sopianae első periódusa
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 232 tunk a római-kori település kezdeteiről. 2 Természetesen a lehetőségek még így is rendkívül korlátozottak: a Sopianae első periódusára jellemző építési technikák amúgy is múlékony régészeti maradványai jórészt áldozatul estek a későbbi korok építkezéseinek, tereprendezéseinek, vagy éppen a város területét a lakatlan időszakok alatt pusztító természeti erőknek és eróziónak. A fennmaradt és feltárt jelenségek periodizálása a belőlük előkerült leletanyag keltezésének durva időbeli felbontása miatt elsősorban a későbbi jelenségekkel való statigráfiai viszonyaik alapján végezhető el: a jelenségek első, kezdeti periódusba történő sorolása így a későbbi kőépületekkel való viszonyuk, illetve a 167–168-as, a periódust záró háborús időszak pusztításához köthető 15-20 centiméter vastag, vörösre átégett pusztulásréteg alatti helyzetük alapján végezhető el. Az első periódusba sorolt jelenségek egymással való viszonya egyes esetekben további alperiódusokat határoz meg. Település-maradványok Rákóczi úttól északra fekvő területek (1. ábra) A mai Munkácsy utcában található kórháztömb területén 1983-ban Kárpáti Gábor vezetésével folyt közműfektetéshez kapcsolódó megelőző ásatás ( Kárpáti 2004 : 280 – 281 . ). A területtől délre, a Kossuth téren pedig 2008–2009-ben mélygarázs építése miatt Tóth Zsolt végzett feltárást ( Tóth 2008). 3 A két terület mind földrajzilag, mind a feltárt jelenségek tekintetében összefügg, így egy egységként kezelhetők. A területet keletről határoló, észak–déli irányú, mai Fürdő utca egykor vízmosás volt, mely a Mecsekről lejutó csapadékvizeket vezette dél felé. A vízmosástól a felszín nyugati irányban enyhén emelkedett. A lelőhely az őskortól kezdve periodikusan intenzív használatban volt, így számos korszak jelenségei kerültek elő a feltárások során. A jelenségek egy része a belőlük előkerült leletanyag 4 alapján sorolható Sopianae első periódusához. Az 1. perióduson belül a jelenségek – elsősorban árkok és cölöplyukak – elhelyezkedése és egymással való viszonyuk további alperiódusokat határoz meg (2. ábra). Az intenzív terephasználat miatt az árkoknak inkább csak az alsó része maradt meg a területen, és a belőlük előkerült csekély mennyiségű leletanyag keltezési elégtelensége miatt elsősorban az egymással való viszonyuk alapján lehet a terület relatív kronológiáját felállítani. 2 Legutóbb lásd Visy 2013: 101–111., illetve Gáti et al. 2013 . Sopianae kutatástörténetéhez lásd Lengvári 2004 . 3 A feltárás eredményeit az ásatási dokumentáció alapján ismertetem. 4 A leletanyag még feldolgozás alatt.
