Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

RÉGÉSZET - Viktor Wéber: Settlement of the Early Urnfield period at Majs–Borza-major (Southern Transdanubia, Hungary)

Settlement of the Early Urnfield period at Majs–Borza-major

229

része korábbra keltezhető, és így felmerül a típus korai urnamezős időszakban, a Dráva-vidéken történő megjelenésének lehetősége.

A leletanyag alapján Majs–Borza-major a Ha A1 és a Ha A2-B1 időszakok közé keltezhető és nemcsak a Čaka, Baierdorf-Velatice, és Velatice-Podoli horizontok dunántúli, ausztriai és szlovákiai lelőhelyeivel, hanem a hasonló korú horvátországi, szlovéniai és boszniai leletanyagokkal is erős hasonlóságokat mutat.

A lelőhely abszolút kronológiai helyzetének megbecslése kapcsán kísérlet történt a Bz D–Ha B2 időszakokból, dunántúli lelőhelyekről ismert radiokarbon dátumok újrakalibrálására és Bayesian módszerrel történő elemzésére. Ezek alapján a Bz C2/D és Ha A1 periódusok közé keltezett Németbánya–Felsőerdei dűlő településének korábbi fázisa a Kr. e. 14. század második felére és a Kr. e. 13. század első felére, későbbi fázisa pedig a Kr. e. 13. és 12. századra tehető. A Bz D-Ha A1 időszakra keltezett Börcs–Paphomlok-dűlő a Kr. e. 13. és a 12. század első felére, míg a Ha A1 periódusból származó kút Bezi–Nagy-sarok lelőhelyről a Kr. e. 13. század második felére datálható. Ménfőcsanak Ha A2 korú sírjainak mintái a Kr. e. 12–11. századra keltezhetőek, míg öt, Gór–Kápolnadombról származó minta alapján a Kr. e. 11. század második fele és a Kr. e. 9. század közé tehető a Ha B1-Ha B2 időszak. A fentiek alapján Majs–Borza-major települése feltehetően a Kr. e. 12–11. század folyamán létezhetett.