Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Jakucs János – Voicsek Vanda: A Kr. e. 6. évezred második felének új kutatási eredményei Baranya megyében
A Kr. e. 6 . évezred második felének új kutatási eredményei... 145 Versend–Gilencsán, a nyugati településrészen, a neolitikus települési jelenségekbe ásva került elő a temetkezések többsége (25 sír), míg a keleti épületcsoport területén csak egy újkőkori sírt tártak fel, itt a 415. temetkezés a H18 épület nyugati hosszanti gödrében látott napvilágot. Az itt előkerült temetkezések mindegyike egy egyén maradványait tartalmazta. A bal oldali zsugorított testhelyzet Versenden is gyakoribb (21 elemezhető esetből 13), de itt is előfordulnak jobb oldali (6), illetve háton fekvő (2) zsugorított csontvázak. A tájolás tekintetében nagyobb a variabilitás, mint Szederkényben: alapvetően a keleti, tehát a K–Ny (5), DK–ÉNy (4), ÉK–DNy (5) irányok dominálnak, de az É–D (3), D–É (3), és ÉNy–DK-i (1) tájolás is megjelenik. Mellékletes temetkezés Versenden nem került elő. Az 1121. sír esetében lehetett megfigyelni, hogy a csontvázat kerámiatöredékek és állatcsontok borították (8. ábra); bár a szederkényi esettel (3050-3051. sír, lásd fent) ellentétben itt nem dönthető el egyértelműen, hogy a töredékek a temetkezési rítus részeként, vagy a temetkezés céljára használt hulladékgödör betöltődésekor kerültek a sír fölé. 8. ábra: Versend–Gilencsa, 1121. sír (fotó: Jakucs János)
