Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)

TERMÉSZETTUDOMÁNYOK - Tolnay Dolly – Darányi Nikoletta: Spontán regeneráció a Szavai-hegy (Villányi-hegység) lejtősztyeppjében

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve ( 2017 ) 122 A három típus differenciális fajait JUICE 7.0 program segítségével azono­sítottuk, a phi-koefficienst alapul véve ( Tichý 2002, Tichý – Chytrý 2006). Eredmények A 15 cönológiai felvételben összesen 80 edényes növényfajt találtunk. A jelen­lét-hiány adatok alapján végzett ordináció a három gyeptípust (természetkö­zeli, 2005-ben beszántott, 2010-ben beszántott) jól elkülöníti, azaz markáns eltérés tapasztalható a természetközeli, a 2005-ben beszántott, és a 2010-ben beszántott gyepek fajösszetételében (1. ábra). A tömegességi adatok alapján végzett ordináció szerint azonban a régebben beszántott gyep felvételei az or­dinációs térben már közelebb vannak a természetközeli gyephez (2. ábra). A szociális magatartási típusok csoportrészesedése jelentősen különbözik a három típus esetében (3. ábra), amelyek a természetesség alapján sorba is rendezhetők. A specialisták és generalisták aránya a természetközeli gyepben a legnagyobb, és a 2010-ben beszántott gyepben a legkisebb. Fordított a helyzet a zavarásra utaló fajok, így a természetes pionírok, a gyomok, az idegenho­nos fajok, a ruderális kompetítorok és az inváziós fajok esetében. A 2005-ben beszántott gyep szinte minden kategóriát tekintve átmeneti helyzetben van a természetközeli és a 2010-ben beszántott gyep között. 1. ábra: A természetközeli (T), a 2005-ben beszántott (B05), és a 2010-ben beszántott (B10) gyepek PCoA-ordinációs diagramja jelenlét-hiány típusú adatok alapján (Yule-index)

Next

/
Oldalképek
Tartalom