Gáti Csilla (szerk.): A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54., 2016-2017 (Pécs, 2017)
RÉGÉSZET - Gábor Olivér: Az avarok meghatározása és mitológiája
A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 54 305–346. Pécs, 2017 Az avarok meghatározása és mitológiája Gábor Olivér Janus Pannonius Múzeum, H-7621 Pécs, Káptalan utca 5. e-mail: gabor.oliver@jpm.hu Kulcsszavak : avar, 8. század, identitás, összetartozástudat, mitológia, etnicitás Keywords : Avar Period, 8 th century, identity, in-group-consciousness, mythology, ethnicity Absztrakt Az avar etnicitás kutatása akkor is fontos, ha nemcsak a korabeli identitás volt flexibilis, hanem a múlt mindenkori megítélése is változó, és nem csupán az etnikum létrejötte, de az azt alátámasztó eredetmitológia is korabeli konstrukció. Az etnicitás kérdésének középpontba kerülésével a hozzá kapcsolható mitológiai részletek felértékelődnek. Az elveszett avar mitológia rekonstrukciója tehát a Traditionskern azon elérhető része, ami az etnicitás belső jellegére utal. Az egységesülő késő avar tárgyi világ ábráin látható keleti, akár mezolit eredetű fetisisztikus, totemisztikus, illetve sámánisztikus elemeket a sztyeppei nomád kultúrák közvetítették, míg az antik motívumokat a 8. századra elsősorban Bizánc. Létezett teremtéstörténet (életfák, asztrális jelképek, Tengri), a fejedelmi család eredetmondája (Turul), az avar nép eredetmondája (totemállatok), hős harcosok (állatokkal küzdő hérosz, vadászó/harcoló fejedelem), valamint segítő állatok és ártó démonok. Bevezető A kora középkorral foglalkozó magyar régészet legtöbbet elemzett kérdése jelenleg az etnicitás. 1 A magyar kutatás némi ütemkéséssel követi az amerikai New Archaeology processzualista, 2 majd annak reakciójaként megszülető angol posztprocesszualista 3 , végül pedig a legkésőbb jelentkező német strukturatörté1 Az etnicitás körüli legújabb vitát Sebastian Brather nézetei váltották ki ( Brather 2004, Stadler 2008b: 567.). 2 Gordon Childe neolitizáció terjedésére vonatkozó diffúziós elméletén túllépve a processzualisták (David Clarke, Colin Renfrew, Louis Binford elismerték a régi kultúrák összetettségét: gazdaság, vallás, társadalom, stb.), folyamatos változását (környezeti alkalmazkodás, vándorlás, belső fejlődés, külső hatások, stb.), és ennek okán Fredik Barth fellépéséig kerülték is az etnicitás meghatározását, mivel a régészeti kultúra csak modern terminus, és nem következik belőle a nyelvi azonosság (összefoglalóan: Siklósi 2006: 76., 78., 80., 86.). 3 A posztprocesszualisták alapélménye szerint a kutató beállítottsága mindenképpen szubjektív, a
