Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)

RÉGÉSZET - Kohári Gabriella: Kísérleti régészeti tevékenység a visegrádi Királyi Palota magánkonyhájában

128

A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015)

A tárgyi leletanyag meghatározó részei továbbá a konyhai és asztali használati eszközök, edények (fém, fa, üveg, kerámia stb.). Ízelítőként hozom az alábbi példát. A királyi udvar konyháinak felszereléséről nem maradt fenn részletes leírás, de a 16. század elejéről (1508) származó, az egri vár konyhájának készletéről készült összeírás bizonyos fokig érzékelteti a tárgyak sokszínűségét.

,,Registrum super inventarium coquine Agriensis (1508/132 v.)

Item olle de ferro, satis magne quantitatis, ters 3.

Item una eisdem est antiqua.

Item olle de ferro médiocres tredecim 13.

Item culturi ferrei pro necessitate coquine duo 2.

Item coclearia de ferro tria 3.

Item cultrum de ferro, baard vocatum, unum 1.

Item caldar de ferro unum 1.

Item cribrum cupreum unum 1.

Item quoddam ferramentum ad modum cribri pro caseo factum 1.

Item veru de ferro magni duo 2.

Item mortarium mediocre cupreum unum I.

Item cracticule de ferro, una magna, altera mediocris, due 2.

Item olla terra Viennensis una 7.”4 (Kovács 1992: 343-344.)

Archeobotanikai, archeozoológiai leletek

Itt emlitendőek meg az archeobotanikai (növényi) leletek, melyek a visegrádi Királyi Palota területéről és egyéb, a korszakunkhoz tartozó lelőhelyről kerültek elő (Skoflek 1985: 33—44., P. Hartyányi et. al. 1969: 5-84., P. Hartyányi et al. 1975: 23-73., P. Erményi 1977: 135-165., Torma 1996a: 317-342., 1996b: 325-328., 2006: 317-342.) .A budai vár területéről például köles, zeller, kapor, cseresznye, dió, füge, görögdinnye, körte, meggy, naspolya, szilva, szőlő maradványai ismertek. A házilag termesztett gyümölcsök mellett vadon termő gyümölcsök magvai is napvilágot láttak, úgy, mint a húsos som, mogyoró, erdei szamóca, kökény és hamvas szeder (Bencze 2002: 197.). Elszenesedett alma maradványa maradt fenn a visegrádi ferences kolostor területén feltárt konyha rétegeiből (Búzás Gergely szíves szóbeli közlése). Visegrádon témám szempontjából fontos és beazonosítható növények az alábbiak voltak: vadalma, bortermő szőlő, szelídgesztenye, fürtös bodza, galagonya, szeder, kökény, ribiszke, húsos som, mogyoró, földitömjén, pasztinák, vadmurok/sárgarépa, szelídgesztenye, dió, petrezselyem, búza, kajszi, cseresznye, meggy, sárgadinnye, füge, őszbarack, kerti szilva, fekete bodza, alma, körte, földiszeder, málna, földi bodza, veresgyürűs som és zsidócseresznye (Torma 1995, 1997).

Az archeozoológiai (állati) maradványokat is a tárgyi leletanyagok közé sorolhatjuk. Összetételéből következtethetünk többek között arra, hogy az előkerült állatcsont maradvány vadászatból, halászatból, háziállatok tartásából származott-e. Megfigyeléseket tehetünk feldolgozásuk módszerére vonatkozóan is: a vágásnyomokból következtetni lehet az eszközhasználatra, a konyhatechnológiai fogásokra (pl. filézés), vagy akár a

i Az egri konyha eszközeinek teljes lajstroma (1508): „Ugyancsak vasüst, elég nagy méretű 3[db] ; továbbá egy ugyanolyan, régi; ugyancsak tizenhárom közepes vasüst 13[db]; ugyancsak vaskés konyhai használatra 2 [db]; ugyancsak három vaskanál 3[db]; ugyancsak egy vaskés, [amit] „bárdnak hívnak/neveznek” 1 [db]; ugyancsak vasfazék (üst) 1 [db]; továbbá bizonyos szitaféle vaseszköz az elkészült sajthoz 1 [db]; továbbá (két) nagy vasnyárs 2 [darab]; továbbá (egy) közepes rézmozsár 1 [db]; ugyancsak egy nagy vasrostély, egy másik közepes, kettő 2 [db]; továbbá (egy) bécsi kerámia fazék, 1 .[db]”