Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
TÖRTÉNETTUDOMÁNYOK - Tegzes Ferenc: A Pécsi Dalárda a zászlószalagok tükrében
174 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) A zászló létrejötte 1847-ben megalakult, majd egyéves fennállás után megszűnt a Pécsi Dalárda. (Vargha 1979: 177., 179.) Az 1862-ben újjáalakult dalárda 1864 elején határozta el saját zászlajának létrehozását, mint az együvé tartozás jelképét.1 A Pécsi Dalárdának már volt egy jelképe, egy jelvény: ezüst lant, a húrjain áthúzott nemzeti színű szalag, a végei ferdén elvágva. A jelvényt Keimberg Vilmos pécsi aranyműves, a Dalárda működő tagja készítette. (Haksch 1902: 14.) Mivel a dalárdának nem volt vagyona, a zászlókészítéshez szükséges összeget társadalmi úton gyűjtötték össze. Hangversenyeket szerveztek, aláírási íveket bocsátottak közre.2 Az 1864. március 9-i választmányi ülésen nyert megállapítást, miszerint összejött annyi pénz, amennyiből a zászlót már el lehet készíttetni. Ekkor állapították meg a zászló milyenségét is: ,fehér selyem szövet — arany bojttal, a nyele fehér és arany, a szalagja nemzeti színű, továbbá a zászló egyfélén az egylet dal jelvénye koszorúval és a jeligével, más felén pedig a város czímere illesztve, úgy szinte a szalag egy részén a zászlóanya neve, más részén pedig az egylet alakulási napja látható legyen.”3 A szalag annyiban módosult, hogy a zászlóanya kívánságára fehér lett. (Haksch 1902: 22.) A zászlót Weber Ferenc pécsi festőművész tervezte, ugyancsak ő festette a zászló két oldalára felkerült két képet. (Haksch 1902: 22.) Az egylet jelmondatát még 1862. évi alakulási ülésükön fogadták el. Ezt Schulz József írta: ,Jsdes hazánk, kedves dalunk: Érted élünk, érted halunk.'1'’ Első megzenésítője Szigriszt József volt, majd ezt átkomponálta Hoffer Károly. (Haksch 1902: 18-20.) Ezt elénekelték minden nyilvános megjelenésük alkalmával. Ezen az ülésen határozták el, hogy zászlóanyának felkérik gr. Majláth György - országbíró, Baranya Vármegye főispánja - feleségét, báró Prandau Stefániát, aki ebben az időben Pécsett, a Mária utcában lakott.4 A dalárda zászlaját az „Oberbauer-Zahn” pesti cég készítette az 1864. április 27-én kelt szerződés alapján. Ugyancsak ez a cég készítette el a zászlóanya által felerősítendő zászlószalagot is.5 Mivel a zászló egyik oldalán a város címere is szerepelt, ehhez a város engedélyére is szükség volt. Ezt természetesen Pécs város Tanácsa megadta. Ezt az 1864. június 22-i választmányi ülésen mutatta be Angyal Pál elnök.6 A zászlóavatási ünnepségre 1864. augusztus 15-én került sor a Fő téren. (Most Széchenyi tér.) A zászlóavatás az egész város ünnepe volt. Itt került fel a zászlóra először zászlószalag, amelyet a zászlóanya kötött fel.7 Ettől kezdve a zászló mindenhová elkísérte a Pécsi Dalárdát fellépéseiknek dicsőséges útján. Tanúja volt az énekesek minden szereplésének. Ebből, a „mindenholt ott volt ” tényből adódott, hogy amikor 1943 októberében Pécsett, a Dóm téren tartotta az MDEOSZ Dunántúli Daloskerületének 500 dalosa hangversenyét, nemcsak újságírói túlzásként olvashatjuk, miszerint a „ma is nagyhírű királyJ- MNL Baranya Megyei Levéltár (továbbiakban MNL BML) X. 56. Pécsi Dalárda választmányi jkv. 1864.01.24. VII.sz. 2 MNL BML X. 56. Pécsi Dalárda választmányi jkv. 1864.02.02. II.sz. 1 MNL BML X. 56. Pécsi Dalárda választmányi jkv. 1864.március 09. IV.sz. 4 MNL BML X. 56 Pécsi Dalárda bizottmányi jkv. 1864. március 09. V.sz. í MNL BML X. 56 Pécsi Dalárda iratai. Pénzügyi-gazdasági okmányok. 64.113.4.2.7. Tervrajz az iratok közt. 5. doboz. (A fordítás T. Papp Zsófia levéltárosnak köszönhető.) 5 MNL BML IV. 1003. Pécs város Tanácsa iratai. 1864/3468. 2 Haksch L. 1902. 3032.; Vasárnapi Újság, 1864. szeptember 04. 369.
