Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - Szabó Máté: Baranyai villák légifelvételeken
Baranyai villák légifelvételeken 93 feltárt darabja (Bertók - Kovaliczky 2007: 348.) utalt a lelőhely jelentőségére, szerkezete ismeretlen volt, rétegtana és története pedig - ásatás híján - továbbra is az. Az első, 2006-ban készített felvételeken csak a törmelékes foltok utaltak az épületekre (Bertók - Kovaliczky 2007). A jelenségek ugyan alátámasztották a terepi megfigyelés eredményeit, de alaprajzi kérdésekben továbbra sem történt előrelépés. Két évre rá, 2008-ban viszont már egyértelmű kép rajzolódott ki a magasból. A részben elfektetett gabonában számos épület nyoma jelentkezett. A lelőhelyről a JPM és PTE-PLT kutatói is készítettek felvételeket. A következő években különböző idő- és napszakokban készült képekkel, eltérő növényfajták vagy a talaj-jelek segítségével gyűlt az információ, de eddig csak Bertók Gábor és Gáti Csilla jóvoltából váltak ismertté a tapasztalatok (B ertók - Gáti 2014: 138-143.). A leközölt adatokon túlmutatón a PTE-Pécsi Légirégészeti Téka felderítéseinek módszertani megfigyeléseivel, illetve a jelenségek kiterjedtebb értelmezésével kívánom kiegészíteni munkájukat. 2008-ban az aratás előtt álló gabonában rajzolódott ki a villagazdaság képe. A felvételeken látható épületek többségének belső szerkezetét is rendkívül részletesen, alaprajzszerűen tárta elénk a növényzet. A maradványokat északi oldalról egy korábbi patak határolja, melynek beszántott vonalát is kirajzolta a gabona. 2009-ben és 2012-ben is a kalászos növények fedték fel a maradványokat, 2014-ben pedig a növekedő napraforgóban is fel lehetett fedezni az épületek egyes részeit. Utóbbi sajnos arra utalhat, hogy a mezőgazdasági művelés egyre kiterjedtebb pusztítást végez a még megmaradt emlékeken. Időszaktól függetlenül a patak nyomának kivételével minden jelenséget negatív anomáliaként mutatott a növényzet. Legjobban a kalászosok által rajzolódtak ki a falnyomok, és elsősorban az érett gabona-jelekre támaszkodhatott a kutatás. A falak felett alacsonyabbra növő és korábban beérő szálak kalásza ekkor már lefelé fordult, így a mellettük álló növények árnyékhatása és a szálak között „előtűnő” talaj miatt sötétebb, barna színnel láthatók a nyomok. Ezt még inkább kiemelik a napnyugtakor, a súrlófényt kihasználva készült felvételek (3. ábra). 2012-ben a növényzet fejlődését is sikerült több lépésben dokumentálni (4. ábra). Május elejétől az aratásig három alkalommal gyűjtöttünk fal felett és mellett növő mintát az egyik gazdasági épület azonos részéből (7. ábra/6). Az évszakra jellemző időjárási viszonyokat követően májusban az átlagosnál több csapadék hullott a térségben (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat), melynek köszönhetően az utolsó mérésünkkor inverz növekedési jelenséget lehetett rögzíteni. A falak feletti satnyább növények erőteljes növekedésnek indultak, és a falak melletti szálaktól eltérően ismét kizöldültek és a magasságbeli különbségből is sikerült ledolgozniuk (5. ábra). Ezzel párhuzamosan a légifényképeken látható jelenségek minél pontosabb feldolgozásához terepi mérést végeztünk a lelőhelyen. A növényzet által kirajzolódó épületek a légirégészeti információ birtokában a helyszínen is azonosíthatók voltak (6. ábra). Mérőállomás segítségével száznál több ponttal határoztuk meg az épületek elhelyezkedését, belső osztófalaik pozicióját. A cserdi villagazdaságban folyt hasonló vizsgálatok alapján (Szabó 2013: 83.) ezzel a módszerrel néhány deciméter pontossággal hozhatók fedésbe a levegőből látható anomáliák a földben megbúvó maradványokkal. Vizsgálataink távirányítású repülő eszközökkel (RPAS) folytatódtak. A lelőhelyek és környezetük felderítésében és dokumentálásában nagy lehetőségekkel kecsegtető eszközök (Balogh - Szabó 2013) segítségével több időpontban fényképeztük és videóztuk a lelőhelyet. A levegőből azonosított maradványok középpontjában áll a gazdaság központjaként azonosítható főépület (7. ábra/l). Magja egy közel négyzet alaprajzú 22x24 méter kiterjedésű, kissé trapezoid formájú, sarokpillérekkel megerősített épülettömb. Tájolását a délnyugati irányba néző apszisos, aulakénX értelmezhető, kb. 75 négyzetméter alapterü-
