Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
RÉGÉSZET - K. Zoffmann Zsuzsanna: A Mészbetétes kerámia népességének embertani leletei Szederkény és Versend lelőhelyekről
40 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) Többes temetkezések a Mészbetétes kerámia népének minden temetőjében előfordulnak, egy-egy sír sok esetben több egyén csontmaradványait is tartalmazhatja. A szederkényi temetőben kettes, hármas, de négyes temetkezés is megfigyelhető volt. Az ilyen szempontból vizsgálható öt temetőben (4. táblázat) leggyakrabban gyermek és felnőtt került közösen eltemetésre, úgy, hogy az utóbbiak között nemcsak nők, hanem férfiak is előfordultak. Nem ritka azonban az sem, hogy a sír két vagy több felnőtt csontmaradványait tartalmazza. Az adatok alapján egyelőre semmilyen rendszer nem figyelhető meg az igy eltemetettek nemére és halálozási életkorára vonatkozóan. S az továbbra is megválaszolandó kérdés marad, hogy a közös sírba temetettek azonos család tagjai voltak-e, vagy csak az azonos időpontban elhúnytak kerültek egyszerre a máglyára, s utána a közös sírba. Csontvázas temetkezés a szederkényi temetőben 4 esetben (1 gyermek, 2 férfi és 1 nő) fordult elő (5. táblázat). Birituális temetkezések a Mészbetétes kerámia népének bonyhádi temetőjében is megfigyelhetőek voltak, Vizié-Golokut lelőhelyen pedig mindkét feltárt sírban e rítus szerint temették el a halottat (6. táblázat). A jelenség okára egyelőre sem régészeti, sem embertani magyarázat nincs. Dem ográfiai elem zés A demográfiai az egyetlen olyan elemzés, amely a kivitelezhetetlen morfológiai, metrikus, illetve taxonómiai vizsgálatokkal szemben egy hamvasztásos rítusú temetőből származó embertani sorozat esetében is elvégezhető, elvben azonban csak akkor, ha az analízis teljesen feltárt temetők embertani sorozatán alapul. Ilyen temetők azonban az őskorban nincsenek. Kivételt képez ez alól a Mészbetétes kerámia Kömye-Fácánkert lelőhelyén a régészetileg teljesen feltártnak tekintett két kisebb sírcsoport (Bándi - Nemeskéri 1971). Demográfiai elemzésük szerint az itt eltemetettek két család tagjait képviselték. A dunántúli Mészbetétes kerámia eddig megkutatott öt nagyobb sírszámú - Szederkény-Kukorica dűlő, Bonyhád-Biogáz üzem (Hajdú 2010), Mosonszentmiklós- Jánosházapuszta (K. Zoffmann 1971), Siófok-Széplak-Vadkacsás (K. Zoffmann 1971) és Tatabánya-Bánhida-Dinnyeföldek (K. Zoffmann Zs. közöletlen) lelőhelyekről - származó temetőrészletének demográfiai analízise csak abban az esetben végezhető el, ha feltételezzük, hogy az embertani sorozatok olyan mintákat képeznek, amelyek a feltehetően eredetileg többszáz síros temetőket megfelelően reprezentálják. Párhuzamos analízisük az így kapott eredmények kontrollját képezhetik. A demográfiai elemzés alapjául szolgáló halandósági táblák és görbe elkészítése (7. táblázat, 1 ábra, K. Zoffmann 2011 nyomán) Bernért (2005) programjának segítségével történt. A lényegesebb demográfiai jellemzőket a 8. táblázat összegzi1. Újszülött/csecsemő sír - más őskori kultúrák népességeinek temetőivel megegyezően - a Mészbetétes temetőkből is csak néhány került elő, habár ez az a korosztály, amely a meghaltak legnagyobb százalékát képezhette. Százalékos előfordulási arányuk az öt vizsgált temetőben 0 és 3 százalék között mozog, ami csak azt bizonyítja, hogy e perinatális korban meghaltakat is (legalábbis néhányukat) a közösség temetőjébe temették el. Igen alacsony előfordulási arányuk folytán e korcsoport várható élettartama 25 és 38 év között variál. Coale - Demény (1966) korrekcióját alkalmazva a ± 0,00 évesek előfordulási aránya 33-35 %-ra emelkedik, s ennek megfelelően változik korosztályuk várható élettartama is, amely a korrekciós számítás alapján 17 és 26 év közé esik. t A jelen kéziratnak a JPMÉ-be történő 2011. évi leadása után jelent meg Kiss Viktória monográfiája, amely a Mészbetétes edények népének kultúráját ismertetve, részletesen foglalkozik e populáció demográfiai jellemzőivel is: Kiss 2012.
