Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
MŰTÁRGY- ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - Millei Ilona: Helyreállított régies típusú bosnyák főkötők
Helyreállított régies típusú bosnyák főkötők 329 A kiállított főkötők tisztítás, konzerválás, kiegészítés előtti állapotára jellemző, hogy használatból eredően a legnagyobb mértékű szennyezettség az előlap homlok vonalában volt, ahol szorosan illeszkedett a főkötő a hajhoz. A szennyezettség mértéke tárgyanként eltért. A fejrevalókat a viselés során nem tisztították, így azokon a főkötőkön, amelyeket gyakran viseltek, a szerves szennyeződés, az anyag elzsírosodása, annak bomlása nagymértékben károsította a textilt. Ez elsősorban a visszahajtott vásznat, annak hímzését, a díszítőszegélyt érintette. E tipikus korrózió mellett a különböző mértékű molykár és egyéb sérülés volt jellemző. Tisztításakor figyelembe kellett venni a színes alapvászon, a hímzőfonal esetleges levérzését. Esetünkben a színezett alapvásznak, valamint egyes fonalak színének vízre való érzékenysége miatt, a főkötők többségénél szerves oldószeres tisztítás jöhetett számításba. Abban az esetben, ha nem járt eredménnyel a tisztítás, vizes tisztításra is szükség volt.15 A fellazult, a molyrágta gyapjúszálak rögzítését, pótlását különböző mértékben minden főkötőnél el kellett végezni. A konzerválás és kiegészítés során használt, az adott főkötő esetében szükséges, megfelelő vastagságú, lehetőleg az eredeti hímzőfonalhoz hasonló szerkezetű gyapjúfonalak savas színezékkel kerültek festésre. A hiányok pótlásakor elsődleges szempont volt, hogy csak a követhető, a helyreállítható díszítő elemek legyenek kiegészítve. Ez a probléma a sorban az utolsó, a tulipános főkötő esetében teljesedett ki. 1. főkötő16 Színes gyapjúhímzés,17 élénk narancs és zöld színe kiemeli a bordó, piros színnel hímzett mértani vonalakban szerkesztett rozetta, leveles ág, inda motívumait. Az indáknál látható apró kitöltések pamuttal hímezve. A hímzés alkalmazott öltésfajtái lánc-, lapos és száröltés. A téglalap és a négyzet formájú vászon hímzése nem azonos hímzéselemeket tartalmaz. Valószínű, hogy két darab főkötőből származik az elő- és hátlap. Az alapvásznak azonosak, színük szürkészöld. A főkötő hímzése hiányos, a hátoldal bal alsó sarkában pamutfonallal csak jelölték a mintát. Állapot: szennyezett, különösen az előlap homlokvonalában, apró molyrágások, hiányok. Tisztítást követően a molyrágások okozta hiányok pótlása. A pamutfonallal jelölt területen nem történt kiegészítés. 2. főkötő Gyapjúhímzés.18 A festetlen sötétbarna, olajzöld, bordó, festetlen fehér szín adja a főkötő ismétlődő geometrikus díszítését, alapegysége élére állított sötétbarna négyzet, lépcsőzetes formájú kerettel. Színei: fehér, bordó, olajzöld. Öltésfajták: szalagöltés, kelim és láncöltés. Festetlen sűrűszövésű vászonalapra készült a teljes felületet kitöltő hímzés. A főkötő sűrű, szoros hímzéséből eredően helyenként elpattant a gyapjúszál. Állapot: a főkötőt kevésbé viselték, szinte teljesen tiszta volt, így csak felületi oldószeres tisztításra volt szükség. Ezt követően a kipattogzott és molyrágás okozta hiányok és a pelenka-öltéssor pótlására került sor. Általában az ilyen jellegű néprajzi tárgyak vizes tisztítása tapasztalatot, gyakorlatot igényel. Gyors, megtervezett tisztás, öblítés, a folyadék azonnali felitatása, kitűzéskor papírvatta alátét használata, annak többszöri cseréje, gyors szárítás. Tisztításnál használt anyagok: benzin, per-klóretilén, vizes tisztításnál: zsíralkohol- szulfát, evatriol. Az evatriol használatánál a mosófolyadék 10%-os vizes oldatának kémhatása 6 pH körüli.) 15 A főkötők ismertetése: a 4. ábrán látható 5 db főkötő sorrendjében felülről lefele haladva. 12 Hímzőfonal: bolti festékkel festett merinógyapjú. Kiegészítés: merinógyapjú. 15 Hímzőfonal: Házilag készített festett és festetlen hosszúszálú gyapjú. Kiegészítő fonal: norvég fésűsgyapjú.
