Gál Éva szerk.: A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve 53. (2008-2015) (Pécs, 2015)
MŰTÁRGY- ÉS MŰEMLÉKVÉDELEM - Millei Ilona: Helyreállított régies típusú bosnyák főkötők
326 A Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (2015) nélkül,7 teljes felületkitöltéssel, illetve a keresztszemes technikánál és a geometrikus mintaelemek kialakításánál szálszámolással, szimmetrikus formakialakítással készült. Majd fonákoldalon szegőöltéssel varrták össze a hímzett darabokat. A hímzést nagy valószínűséggel kézben végezték, az arcot keretező szélt visszahajtották, amit egy mintasorral, esetenként gyapjúfonattal díszítettek. A hímzett, összevarrt kész főkötőt hátul pelenkaöltéssel szegték, amelybe a főkötő összehúzására alkalmas zsinórt, vastag fonalat fűztek. Az ún. újabb típusú bosnyák főkötők esetében a hímzéshez használt gyári textil, hímzőfonal, szabásforma, hímzéstechnika, a motívumkincs, a főkötő szabása, formája, anyaga, jellege, teljesen eltér a régies típustól.8 I. ábra: Bosnyák család az 1910-es években. A fiatalasszony újabb típusú főkötőben. (Archivált fotó, Kanizsai Dorottya Múzeum) 2. ábra: Fiatal bosnyák pár az 1930-as évekből. A felvétel jól érzékelteti a népviselet változását, a mohácsi sokác viselet hatását, elterjedését. (Fotótár: F.16. Kanizsai Dorottya Múzeum) 2 A főkötők tisztítása kiegészítése során nem találkoztam a minták előrajzolására utaló jelekkel. A szimmetria, a forma kialakításához az alapvászon szerkezetét, az alkalmazott hímzéstechnika adta lehetőségeket használták ki a hímzők. 8 Ferkov 2013: 20 Forgatókönyv, kézirat (Kanizsai Dorottya Múzeum). Déli szláv népek és beköltözés c. fejezetből: A katolikus bosnyákok főleg Pécs környékén élő horvát népcsoport, de korábban Szigetváron és különösen a baranyai megyeszékhelyen a mainál sokkal nagyobb számban éltek. E két városban már a török adóösszeírásban is szerepelnek horvát eredetre utaló nevek. A felszabadító háborúk idején valószínűleg elmenekültek, majd egy részük a török kiűzését követően újra visszatért. A nagyobb beköltözési hullám csak a harcok befejezése után indult meg. Hagyományos népviseletüket sokáig megőrizték. A gyári ruhadarabok náluk még a 20. század elején is csak kiegészítésként jelentek meg, viszont az 1930-as évektől már átevettek számos elemet a mohácsi sokácok újabb viseletéből. Az átvétellel párhuzamosan főkötőik is megváltoztak. A kiállítás nyitásának időpontja: 2014. május 15. Mohács, Kisfaludy u. 9. A kiállítás többek közt a múzeum gyűjteményéből régi és újabb típusú bosnyák főkötőket is bemutat. (Restaurátor: Miilei Ilona)
